Donald Trumpnak ezúttal igaza volt, amikor a gyógyszergyártók kapzsiságáról alkotott véleményét Twitter-üzenetbe foglalva ostorozta a Pfizert amiatt, hogy július elején 41 készítményének árát indoklás nélkül jelentősen megemelte. A világ második legnagyobb gyógyszercége ugyanis most adózott eredményének 26 százalékos megugrásáról számolt be a második negyedévről szóló gyorsjelentésében.
Profitja 3,87 milliárd dollárra nőtt az egy évvel korábbiról, míg a forgalma 4,4 százalékkal 13,47 milliárd dollárra gyarapodott,
miközben a Thomson Reuters elemzői 13,31 milliárdos forgalmat valószínűsítettek. Az egy részvényre eső kiigazított eredmény (EPS) 81 cent volt, szemben a 74 centes várakozásokkal. A Pfizer emellett megemelte az egész üzleti évre szóló nyereségkilátásait, igaz, csupán öt centtel, a 2,95–3,05 dolláros sávba tolva fel a várható EPS összegét.
Negatívumokkal is szolgáltak: éves bevételeiket félmilliárd dollárral kevesebbre taksálják, s az 53–55 milliárd dolláros tartományba várják.
Ezt a dollárnak a vezető devizákhoz viszonyított felértékelődésével indokolták. A kutatás-fejlesztésre azonban 300 millióval többet, 7,7–8,1 milliárd dollár közötti összeget költenek. Ez Ian Reed elnök-vezérigazgató szerint bőven megéri, hisz 2022-ig várhatóan 25-30 új gyógyszerük fejlesztésével és engedélyezésével végeznek, s közülük 15 teljesen egyedi, a piac által régóta várt, átütő sikerrel kecsegtető készítmény.
Az átszervezés alatt álló Pfizer a befektetőire is gondol: az első fél évben 4 milliárdot fizetett ki osztalékként, és 6,1 milliárd értékben vásárolt vissza részvényeiből. Az utóbbira meghirdetett programjában még 10,3 milliárd dollárt szánnak az említett célra. A részvényeseket első olvasatra nem kápráztatta el gyorsjelentésével a Pfizer, az árfolyam közel fél százalékkal mérséklődött.
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
