A mérlegfőösszege alapján negyedik legnagyobb hazai bankcsoportnak az összes szegmensben sikerült gyarapítania hitelpiaci részesedését, miközben az utóbbi évtized legjelentősebb hitelintézeti átalakulását hajtja végre. A Takarék Csoport intenzíven vett részt az állami gazdaságélénkítő programokban is.
Felpörgött a vállalati hitelezés
A Takarék Csoport 120 milliárd forintot meghaladó értékben helyezett ki új hitelt a hazai vállalatoknak, 10 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában.
E kölcsönöket a felvevőik elsősorban beruházási célokra fordították. A csoport vállalati hiteleinek az állománya június végén átlépte a 800 milliárd forintot, ami azért figyelemre méltó, mert e szint közel 36 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
Emellett a Takarék Csoport az MFB-hitelek közvetítésében is jeleskedett. A hitelek és vissza nem térítendő forrással kombinált hiteltermékek több mint 600 milliárd forintos keretösszegéből június végéig csaknem 400 milliárd forintot igényeltek az akár nulla százalékos kamatozású, európai uniós forrásból finanszírozott hitelekből a Takarékbank által vezetett konzorcium fiókjaiban létrehozott 442 MFB Ponton.
Ebből csaknem 170 milliárd forint értékű kérelmet pozitívan bíráltak el, ezek legnagyobb részében a szerződéskötés is megtörtént. A forráskihelyezés a vártnál dinamikusabban halad, június végéig több mint 80 milliárd forintot fizettek ki a nyertes pályázóknak – ez 20 milliárddal több a 2017 véginél – és folyamatosan zajlik további 230 milliárd forintnyi igénylés feldolgozása is.
Jól ment a lakáshitel
Jelentősen, az előző év azonos időszakához képest közel 40 százalékkal több új jelzáloghitelt folyósított a Takarék Csoport 2018 első felében, ezen állománya 52,9 milliárd forinttal, június végére közel 390 milliárdra emelkedett.
Lakossági jelzáloghitelezésének növekedésében komoly szerepet játszott, hogy 2018 első felében is minden ötödik, Családi Otthonteremtési Kedvezmény (csok) által támogatott új lakást vagy családi házat a Takarék Csoport közvetítésével vásárolta meg az új tulajdonos. A mellé ugyanis az igénylők többsége lakáscélú hitelt is felvett. Az idei év első hat hónapjában 7,4 milliárd forint értékben kötött csok-szerződést a Takarék Csoport, e támogatási forma 2015 közepi bevezetése óta pedig már közel 15 ezer szerződést hozott tető alá, összességében mintegy 45 milliárd forint értékben.
Vitték a személyi kölcsönt is
Eközben a Takarék Csoport lakossági hitelállománya 2018 első félév végén elérte a 480 milliárd forintot, ami 7,6 százalékkal haladja meg 2017 azonos időszakáét.
E bővülésben jelentős szerepe volt annak, hogy sikerült 8 százalékkal több személyi kölcsönt nyújtania az idei első hat hónapban, mint a tavalyiban. E – jellemzően 3-5 éves futamidejű – hitelekből a kisebb, néhány százezer forint összegűeket orvosi ellátásra, míg a nagyobb, 1,5 millió forint felettieket lakásfelújításra és autóvásárlásra vették fel.
A Takarék Csoport tovább szeretné fokozni új vállalati hitelei dinamikus kihelyezését, s ezáltal még feljebb srófolná piaci részesedését e szegmensben. A továbbra is élénk ingatlanpiacot figyelembe véve pedig minden esély megvan arra, hogy 2018 egészében közel 100 milliárd forint jelzáloghitelt folyósítsunk, míg e hitelek állományát a folyamatos törlesztések mellett is 400 milliárd felettire tervezzük
– jelentette ki Vida József, a Csoport központi bankja, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója.
