Szabadesésre váltottak a török alapok
Megfeleződött az idén a török részvényalapok árfolyama. Az első ilyen konstrukció szinte napra pontosan tíz évvel ezelőtt indult el az OTP Alapkezelőnél, a másodikat pedig az Aegon Befektetési Alapkezelő indította el 2008 novemberében. Mindkét alap magas kockázati besorolású, amit az eddigi teljesítményük is igazol. Voltak a történetük során olyan esztendők, amelyekben megduplázódott az árfolyamuk, és olyanok is, amikor 20-30 százalékot estek, az ideihez hasonló vérfürdőre azonban még nem volt példa. Az OTP alapjának lakossági forintos sorozata az év eleje óta már 47 százalékot esett, az Aegonnál a hasonló sorozat csaknem 40 százalékos mínuszban áll. Az esés egyik oka az isztambuli tőzsde teljesítménye, amelynek fő indexei 18 százalékot zuhantak az idén. Ám ennél is nagyobb mértékben járult hozzá az eséshez a líra gyengülése, hiszen a török fizetőeszköz a forinthoz képest csaknem 40 százalékot romlott január óta.
Az Aegon alapjában a legutolsó, júniusi jelentés szerint a legnagyobb öt pozíció között hitelintézeti részvények is voltak, nagyobb befektetésük volt az Akbankban, amely az ország egyik legnagyobb hitelintézete. Komolyabb pozícióval rendelkeztek a Türkiye Garanti Bankasiban, a második legnagyobb ottani privátbankban, a Hektas Ticaret mezőgazdasági és vegyipari cégben, az Eredemir acélipari társaságban és a Koc Holdingban is, amely Törökország legnagyobb iparvállalata, az egyetlen olyan helyi cég, amely bekerült a Fortune 500 listájába 27 milliárd dollárt meghaladó árbevételével. Érdekesség egyébként, hogy magát a világ kedvenc légitársaságaként hirdető Turk Hava Yollari, azaz a Turkish Airlines papírjaira „nem vevő” az Aegon. Az isztambuli tőzsdén egyébként a pénzügyi szektor eléggé hangsúlyos, részben ennek a következménye az indexek durva esése. A banki részvények ugyanis a gyenge líra miatt 30-40 százalékot estek az idén. A lakosság igyekszik valutába átmenteni a megtakarításait, emellett a devizahitelek törlesztésével is gondok lehetnek, ha elszáll a líra.
A BIST 30 index 35 százalékát adja a pénzügyi cégek teljesítménye, a BIST 100-ban 27 százalék az arányuk. Június végén a portfóliójelentés szerint az Aegonnál még úgy vélekedtek, hogy a török választás után megállt a líra gyengülése, a piac is túladottá vált, az árfolyamok vonzó szintekre süllyedtek. Az alapkezelő beszállt a török hadsereg számára beszállító Aselsan Elektronik technológiai cégbe is. Az alapban ugyanakkor a bankok aránya enyhe alulsúlyozást mutatott, ami nem is volt baj, hiszen a pénzügyi szektor a rosszabbul teljesítők között volt.
Telefoncserével készülnek a gigantikus telekonferenciára
A hétfői összeomlás után bő 5 százalékot erősödött tegnap a török líra a vezető devizákhoz képest. A tízéves lejáratú kötvény
hozama 11 bázispontot korrigált, a kétévestől viszont szabadultak a befektetők, hozama 55 bázispontot nőtt. Segítette az erősödést, hogy délután Berat Albayrak török pénzügyminiszter kijelentette: megvédik a devizát, és igyekeznek a külkereskedelmet lírában lebonyolítani. Azt is hangsúlyozta, hogy a szabadpiac keretei közt maradnak, s nem vezetnek be tőkekorlátozást. A legfontosabbat, az alapkamat-emelést ugyanakkor nem hozta szóba. Albayrak holnapra telekonferenciát hívott össze, amelyre több mint ezer befektetőt vár, vélhetően ismertetni kívánja a beharangozott gazdasági akcióterv pontos részleteit. Recep Tayyip Erdogan államfő eközben szimbolikusan meghirdette az amerikai termékek bojkottját, iPhone-ját Samsungra váltotta, és ezt ajánlotta a lakosságnak is. Segítette a pánik lecsendesedését, hogy Törökország washingtoni nagykövete tárgyal a Fehér Házzal
a diplomáciai vita ügyében. | T. G.
