Villámlás: nem védekezünk
Folyamatosan nő a viharkárok száma a biztosítóknál. Az Union Biztosító júliusi felmérése szerint a lakástulajdonosok a viharkárok közül a villámcsapást tartják a legproblémásabbnak, a válaszadók 57 százaléka tart ettől a kárfajtától. Nem alaptalanul: a tavaly nyáron a biztosítókhoz bejelentett 104 ezer viharkár 40 százaléka kapcsolódott villámcsapáshoz. Az ügyfelek 51 százaléka tart attól, hogy a vihar megbontja a tetőt, és azon keresztül az épület beázik, 44 százalékuk pedig a jégveréstől fél.
A nyílászárón át történő beázást (27 százalék), illetve a farádőlést (20 százalék) már kevésbé tartják valószínűnek.
A megkérdezettek 26 százalékának volt már viharkára az elmúlt öt évben, a kár az esetek ötödében meghaladta a százezer forintot. Általában ez az az érték, amelynél a biztosítók helyszíni szemlét írnak elő. Ugyanakkor költséghatékonysági szempontból ma már egyre több biztosító videós kárrendezést is kínál, ilyenkor a kárrendező egy videohívás során az ügyfél telefonjáról/tabletjéről érkező felvétel alapján győződik meg a kár valódiságáról és mértékéről. Az Unionnál az ősztől használt megoldás mind jégveréses, mind beázásos károk esetén kiválóan alkalmazható, de az üvegtöréses és a vezetékes vízkárok esetében is megfelelő – mondta Őri István Balázs. Az Union Biztosító kárrendezési igazgatója szerint a lakáskárok akár 20-30 százalékát is tudják majd így rendezni.
A villámcsapáskárok többségét nem az épületbe csapó villám okozza, hanem az elektromos vezetékekben keletkező túlfeszültség. Túlfeszültségvédős elosztót mégis csak a lakosság 20-25 százaléka használ, és főleg csak a számítógépeket és a szórakoztatóelektronikai eszközöket védi, az egyéb háztartási eszközök vagy éppen a klímaberendezés csak elvétve kap ilyen védelmet. Értelemszerűen a túlfeszültségkárok esetében ez a megoldás nem lehet bizonyító erejű.
