Év végén indul a Mol óriásberuházása
A Mol csoport tegnap aláírta a ThyssenKrupp Industrial Solutionsszal a tiszaújvárosi poliolüzemének tervezési, beszerzési és kivitelezési szerződéseit. A városban az 1,2 milliárd eurós beruházás révén 200 munkahely jön létre. A kivitelezés év végén kezdődik, az építkezésen négyezren dolgoznak majd. Az üzem a tervek szerint 2021 második felében kezdi meg működését a tesztüzemmel és a mintagyártással. A valódi termelés csak ezután indulhat. Az évente 200 ezer tonnás kapacitású üzemmel a Mol lesz az egyetlen integrált poliolgyártó Kelet-Közép-Európában. Most Európa poliol-előállítása 1,4 millió tonnára tehető, így a Mol számottevő piaci szereplő lehet. A magyar kormány csaknem 12 milliárd forint beruházási támogatással és 28 milliárd forint adókedvezménnyel segíti a projektet. „A poliolprojektre vonatkozó végső beruházási döntés és a megvalósításhoz kapcsolódó újabb szerződések aláírása mérföldkő a 2030-ig tartó stratégiánk végrehajtásában. Az új üzem nemcsak a profitabilitásunkat erősíti, de belépő is a vegyipar újabb, még több lehetőséggel kecsegtető területeire” – mondta Hernádi Zsolt, a Mol csoport elnök-vezérigazgatója. Hozzátette, hogy a vegyipari tömeggyártás helyett a speciális termékekre koncentrálnak majd a jövőben. „Speciális termékeket és monomereket akarunk gyártani, ezek komoly beruházást is igényelnek. Emellett sok olyan, a hosszú távú stratégiánkba illeszkedő feljavító, fenntartó beruházásunk lesz, amely a hatékonyabb alapanyaggyártást segíti. Ezekkel a minőséget és a rendelkezésre állást tudjuk javítani üzemeinkben” – fűzte hozzá a Mol-vezér.
A poliol a poliuretán alapanyaga, utóbbi az olajtársaság közleménye szerint az ipar svájci bicskája: szinte mindenhol hasznosítják az építőipartól a bútorgyártáson át az autóiparig, textiliparig. A Mol előnye, hogy a poliol gyártása során a nyersolaj kitermelésétől kezdve valamennyi alapanyag a rendelkezésére áll, nem függ külső beszállítóktól. A nyersolajból a finomítókban és az olefinüzemekben propilén és hidrogén készül, melyeket az úgynevezett HPPO-egységben használnak fel. Itt a hidrogén-peroxidból propilén-oxidot készítenek, amely a poliolüzem alapanyaga. A felépülő poliolüzem termékeiből a poliuretánhab-gyártók bútorokat, autóipari, szigetelő- és csomagolóanyagokat készítenek.
„Egy személyautó belsejében nagyon sok minden poliolból készül, például a műszerfal és a kárpitozáshoz használt anyagok is, persze a megrendelőtől függő minőségben. Emellett még a bútoripari felhasználás jelentős, főleg az irodabútoroknál a felületek borításában. A beruházást korábban 2021–23-ra ígérték, a mostani döntés azt jelenti, hogy ennek az idősávnak az elejére készülnek el” – mondta el a Világgazdaság kérdésére Pletser Tamás. Az Erste olajipari elemzője szerint a poliol egy szűk piacú termék. „Abban a tekintetben kockázatos a beruházás, hogy ha átadása idején recesszió lenne, akkor hosszabb lehet a megtérülési idő. Alapesetben egy ilyen beruházásnak három-négy év alatt kellene visszahoznia az árát, ami évi 200-400 millió eurós EBITDA-t jelentene a poliolüzemben. Ez a tavalyi 2,44 milliárd dolláros, azaz nagyjából 2,1 milliárd eurós EBITDA 10-20 százaléka – tette hozzá a szakértő, aki szerint a petrolkémiai marzson tonnánként hozzávetőleg 100 eurót javíthat a poliolüzem. – Ez olyan nagy volumenű beruházás, hogy várhatóan 2021–22-ig hasonló méretű fejlesztést nem is indít a Mol. Az árfolyamba már nagyjából beépültek a polioltervek, de pontos adatok hiányában egyelőre nem lehet megítélni, milyen lehet az üzem nyereségtermelő képessége” – mutatott rá Pletser Tamás.
A Mol kurzusa tegnap 0,3 százalékkal csökkent, idén 5 százalékos mínuszban vannak az olajcég részvényei.
