Lebukott a Facebook: évek óta tudják, hogy árt, de eltemették a bizonyítékot – most előkerültek a megrázó adatok
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÚjabb súlyos vádat fogalmaztak meg a Meta ellen az Egyesült Államokban zajló, iskolakerületek által indított perben. A frissen nyilvánosságra került, szerkesztetlen beadványok szerint a vállalat saját belső kutatása már 2020-ban kimutatta: a Facebook használata közvetlenül rontja a felhasználók mentális állapotát. A Meta azonban nemhogy nem publikálta az eredményeket, hanem le is állította a teljes kutatási programot.
A „Project Mercury” néven futó vizsgálatban a Meta kutatói a Nielsen bevonásával elemezték, hogyan hat egy egyhetes Facebook-szünet a felhasználók jólétére.
A konklúzió egyértelmű volt: akik egy hétig nem léptek be a platformra, alacsonyabb depresszió-, szorongás- és magányérzetről számoltak be, és kevésbé érezték a társas összehasonlítás nyomását.
Egy belső munkatárs később is ragaszkodott hozzá, hogy a kutatás érvényes, és egy „szomorú arc” emojival jelezte: valódi ok-okozati hatást találtak.
A Reuters által látott peranyag szerint azonban a Meta vezetése inkább azt kommunikálta házon belül: a kutatást „megfertőzte” a médiában megjelent negatív narratíva. A folytatás így elmaradt. A cég ugyanakkor továbbra is azt állította a kongresszus előtt: nincs módszere arra, hogy felmérje, okoz-e kárt a Facebook a tinédzser lányoknak.
Andy Stone, a Meta szóvivője most azt mondja: a kutatást módszertani hibák miatt állították le, és a vállalat „évtizede dolgozik” a fiatalok védelmén. Szerinte a peranyag kiragadott idézetekre épít, és félreértelmezi a Meta erőfeszítéseit.
Kudarc a gyermekvédelemben? A Meta így tervezte
A Meta elleni vád csak egy szelete annak a szélesebb jogi támadásnak, amelyet amerikai iskolakerületek indítottak a Meta, a Google, a TikTok és a Snapchat ellen. A felperesek azt állítják: a nagy tech cégek éveken át tudatosan rejtették el saját adataikat a platformok mentális egészségre gyakorolt hatásairól, miközben a fiatalok függőségére és sérülékenységére optimalizálták termékeiket.
A beadványban szereplő állítások szerint:
- a Meta szándékosan gyenge és ritkán használt ifjúságvédelmi funkciókat tervezett,
- blokkolt olyan biztonsági teszteket, amelyek akadályozták volna a növekedést,
- a platformon akár 17 alkalommal is próbálkozhatott valaki szexuális emberkereskedelemmel, mire törölték,
- a tinédzserek elköteleződésére optimalizált algoritmusok tudatosan több káros tartalmat szolgáltak fel,
- belső törekvések évekig akadtak el azért, mert a gyermekvédelem nem volt prioritás.
A dokumentumok még Mark Zuckerbergre is kitérnek:
egy 2021-es üzenetében állítólag azt írta, a gyermekbiztonság nem „legfőbb prioritása”, mert inkább a metaverzum építésére koncentrál.
A többi platform – a TikTok, a Google és a Snapchat – ellen felhozott vádak kevésbé részletesek, de szintén súlyosak. A TikTok például állítólag megpróbált befolyást szerezni gyermekvédelmi szervezeteknél szponzorálással és kommunikációs támogatással.
A Meta tagad, és „kiragadott idézetekre” hivatkozik, az érintett iratokat pedig szeretné kitakarni, mert szerinte a felperesek túl széles körben akarják nyilvánosságra hozni őket. A január 26-i meghallgatás Észak-Kalifornia kerületi bíróságán dönti majd el, mi kerülhet napvilágra.
Közösségi média függőség – az internet egyik legnagyobb betegsége
Családok százai perlik a legnagyobb technológiai óriás vállalatokat, akik a világ legnépszerűbb közösségi média platformjait tartják fent. A Szilícium-völgy nagy cégei több olyan tartalmat tesznek közzé, amelyek felnőttek számára is könnyen függőséget okozhatnak, a fiatalabb korosztály pedig hatványozottan van kitéve ennek a veszélynek.
