Végső ítéletet mond Magyarországról a nagy amerikai hitelminősítő: homlokegyenest mást jósolnak az elemzők
Újra vizsgapadba készül a magyar gazdaság, november 28-án, pénteken késő este Moody’s vizsgálja felül a szuverén adósosztályzatot. A New York-i székhelyű hitelminősítőnél jelenleg Baa2 besorolást tart érvényben, amit tavaly novemberben megerősített, ám a kilátást stabilról negatívra rontotta. A lépést a bizonytalan gazdasági környezettel, illetve az uniós források sorsával kapcsolatos aggodalmakkal indokolta.
Magyar gazdaság: elemzők ellentétesen látják a leminősítés lehetőségét
A Moody’s legutóbb május 30-án vizsgálta a magyar besorolást, amelyben ugyan pozitívumként értékelte, hogy a kormány elkötelezett a költségvetési konszolidáció mellett, de jelentős kockázatnak tartották, hogy az uniós források egy részéről végleg kénytelen lehet lemondani, ami nyilvánvalóan rontja a költségvetési egyensúlyt és a növekedési kilátásokat is. A hitelminősítő a 2025-ös növekedési várakozását is visszavágta a novemberi 1,9 százalékról 1 százalékra. Ennek ellenére akkor nem változtatott az adósosztályzaton, azonban ez nem biztos, hogy ezúttal is így marad.
Nincs kimondva, de a választások előtt közvetlenül nem szeretnek a hitelminősítők éleset lépni
– ezt mondta a Világgazdaságnak Nagy János, az Erste Bank vezető elemzője, aki alapvetően nem vár leminősítést, azt azonban hozzátette, hogy befektetőkkel beszélgetve érzékelhető, hogy romlottak az elmúlt időszakban a kilátások:
- egyrészt a vártnál alacsonyabb a gazdasági növekedés, ami az államadósságra is hatással van (már a kormány is csak 0,5 százalékos GDP-bővülést és 73,5 százalék körüli adósságrátát vár),
- másrészt a kormány költségvetési intézkedései nyugtalanítják a befektetőket.
Példaként emelte ki, hogy a kormány múlt héten döntött egy 80-90 milliárdos vállalkozásokat támogató adócsomagról, ám ezt is piaci körökben lazításként értékelik.
A növekvő befektetői aggodalom előzménye, ami a mostani hitelminősítői értékelésekben is kiemelt helyet kaphat, hogy november 10-én egy háttérbeszélgetésen bejelentette Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, hogy megemeli a kormányzati hiánycélt a GDP 5 százalékára.
Eredetileg 3,7 százalékos hiánycéllal tervezte meg az idei költségvetést, amit előbb 4,1 százalékra, majd később 4,5 százalékig növelte, míg novemberben már a tavalyi, 4,9 százalékos szintre nem került. A bejelentés hírére a forint átmenetileg gyengülni kezdett, illetve a tízéves kötvényhozamok 7 százalék fölé ugrottak megelőzve a román papírokat. A lépést Nagy Márton a vártnál lassabb növekedéssel és a kormány gazdaságot támogató, jóléti intézkedéseivel magyarázta.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a lapunknak azt mondta, hogy szerinte épp az lenne a meglepetés, ha a Moody’s most pénteken nem minősítené le Magyarországot, majd jövő pénteken nem rontaná a stabilról negatívra a kilátásunkat a Fitch Ratings.
Az elemző szerint a hitelminősítő a legnagyobb kockázatként a magas költségvetési hiányt és az alacsony gazdasági növekedést fogja azonosítani, ezért úgy véli, hogy Baa2-ről Baa1-re csökkenti a magyar adósosztályzatot. Ez azonban még mindig a befektetésre ajánlott kategória, igaz, egy fokozatra van már csak a bóvlitól. Arra a kérdésre, hogy a forint elmúlt hetekben látott erősödését nem értékelik-e pozitívan a hitelminősítők, nemmel felelt, szerinte fundamentális okok miatt dönthetnek így, ugyanis a 14. havi nyugdíj, vagy a kétgyermekes anyák adókedvezménye tartósan megterhelik a magyar büdzsét, és nem látni, hogy kompenzálná ezt a növekedési oldalról.
Adósságfronton ugyanakkor annyival kedvezőbb helyzetben van a kormány, hogy jelentősen erősödött a forint. Tavaly decemberben még 410 forint volt egy euró, most novemberben már 385 euró alatt. 25 forintos különbség miatt várhatóan mintegy 1000 milliárddal csökkenhet az adósságállomány. Nagy Márton a novemberi háttérbeszélgetésen elismerte, hogy ez lesz idén a fő tényező, amivel sikerül kordában tartani az adósságszintet a GDP 73,5 százalékának környékén.
Maradhat befektetésre ajánlott a magyar gazdaság, de a hiány magasabb lesz
Azonban a Moody’s most pénteki döntése után már csak egy akadályt kell átugrani, a Fitch Ratings jövő pénteki hitelminősítését. Ha ott is sikerül elkerülni a leminősítést vagy megúszni egy kilátásrontással,
akkor mindhárom nagy hitelminősítőnél befektetésre ajánlott kategóriában maradhat a magyar gazdaság.
Jelenleg a legalacsonyabb szinten a Standard and Poor’snál tartózkodik a magyar adósosztály. A BBB- a befektetésre ajánlott sáv legalján helyezkedik el, így egy leminősítés már a bóvli kategóriát jelentette volna. Nagy János szerint az volt a legfontosabb, hogy a Standard and Poor’snál elkerüljük a leminősítést, bár tartani lehetett tőle, ez végül nem következett be, az október 10-én a New York-i székhelyű vállalat ugyanis helybenhagyta a magyar besorolást.
Hogy valóban fennállt a veszélye egy esetleges leminősítésnek, az is bizonyítja, hogy a kormány is kifejezetten prioritásként kezeli ennek elkerülését. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szeptemberben Londonban tárgyalt a hitelminősítőkkel, ahol már jelezte nekik, hogy a vártnál magasabb lehet a költségvetés hiánya. A Reutersnek adott interjújában 4,1-4,5 százalék közötti hiányról beszélt, amit a választás előtti lazább költségvetési politikával indokolt.
Annak ellenére, hogy jócskán megemelte a pénzforgalmi deficit mellett a hiánycélt a kormány az eredeti tervekhez (3,7 százalék) képest, még mindig a legjobbak között van a magyar hiányadat. Ahogy korábbi cikkünkben is felhívtuk rá a figyelmet, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában is nagyobb lehet idén a deficit, mint Magyarországon, és ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy a forint felülteljesítő a régiós devizákhoz képest.
Rengeteg bírálat éri a hitelminősítőket
Azt azonban hozzá kell tenni, hogy a múltban rengeteg kritika érte a hitelminősítőket, amely a 2008/2009-es világválság előtt sorozatos, hibás döntéseket hoztak. Azóta sokkal szigorúbban ítélik meg az egyes gazdaságokat, Magyarország csak 2016-ban került ki a befektetésre nem ajánlott bóvli kategóriából, pedig 2013-tól kezdve több sikeres devizakötvény-kibocsátást hajtott végre erőteljes befektetői kereslet mellett.
Az utóbbi időben pedig a legnagyobb meglepetést a Standard and Poor’s szolgálta, amikor 2023 januárjában a bóvli szélére vágta vissza magyar gazdaságot. Hiába rendelkezik sokkal jobb egyensúlyi mutatókkal a magyar gazdaság, mint a román, a hitelminősítőnél egy szinten van a két ország adósbesorolására. Ráadásul a magyar rosszabb helyzetben van, mint 2022-ben, amikor a GDP 8 százalékára rúgott a folyó fizetési mérleg hiánya, ami egy magas költségvetési hiánnyal párosult.
