Végső ítéletet mond Magyarországról a nagy amerikai hitelminősítő: homlokegyenest mást jósolnak az elemzők

Újra vizsgapadba készül a magyar gazdaság, november 28-án, pénteken késő este Moody’s vizsgálja felül a szuverén adósosztályzatot. A New York-i székhelyű hitelminősítőnél jelenleg Baa2 besorolást tart érvényben, amit tavaly novemberben megerősített, ám a kilátást stabilról negatívra rontotta. A lépést a bizonytalan gazdasági környezettel, illetve az uniós források sorsával kapcsolatos aggodalmakkal indokolta.

Magyar gazdaság: elemzők ellentétesen látják a leminősítés lehetőségét

A Moody’s legutóbb május 30-án vizsgálta a magyar besorolást, amelyben ugyan pozitívumként értékelte, hogy a kormány elkötelezett a költségvetési konszolidáció mellett, de jelentős kockázatnak tartották, hogy az uniós források egy részéről végleg kénytelen lehet lemondani, ami nyilvánvalóan rontja a költségvetési egyensúlyt és a növekedési kilátásokat is. A hitelminősítő a 2025-ös növekedési várakozását is visszavágta a novemberi 1,9 százalékról 1 százalékra. Ennek ellenére akkor nem változtatott az adósosztályzaton, azonban ez nem biztos, hogy ezúttal is így marad.

– ezt mondta a Világgazdaságnak Nagy János, az Erste Bank vezető elemzője, aki alapvetően nem vár leminősítést, azt azonban hozzátette, hogy befektetőkkel beszélgetve érzékelhető, hogy romlottak az elmúlt időszakban a kilátások:

• egyrészt a vártnál alacsonyabb a gazdasági növekedés, ami az államadósságra is hatással van (már a kormány is csak 0,5 százalékos GDP-bővülést és 73,5 százalék körüli adósságrátát vár),
• másrészt a kormány költségvetési intézkedései nyugtalanítják a befektetőket. 

Példaként emelte ki, hogy a kormány múlt héten döntött egy 80-90 milliárdos vállalkozásokat támogató adócsomagról, ám ezt is piaci körökben lazításként értékelik.

Eredetileg 3,7 százalékos hiánycéllal tervezte meg az idei költségvetést, amit előbb 4,1 százalékra, majd később 4,5 százalékig növelte, míg novemberben már a tavalyi, 4,9 százalékos szintre nem került. A bejelentés hírére a forint átmenetileg gyengülni kezdett, illetve a tízéves kötvényhozamok 7 százalék fölé ugrottak megelőzve a román papírokat. A lépést Nagy Márton a vártnál lassabb növekedéssel és a kormány gazdaságot támogató, jóléti intézkedéseivel magyarázta.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a lapunknak azt mondta, hogy szerinte épp az lenne a meglepetés, ha a Moody’s most pénteken nem minősítené le Magyarországot, majd jövő pénteken nem rontaná a stabilról negatívra a kilátásunkat a Fitch Ratings. Utóbbi tavaly meglepetésre a többi elemzőházzal szemben javított a magyar kilátásokon, így ezúttal egy leminősítésre utaló negatív kilátásra módosíthatja előrejelzését.

Az elemző szerint a Moody's várhatóan a legnagyobb kockázatként a magas költségvetési hiányt és az alacsony gazdasági növekedést fogja azonosítani, ezért úgy véli, hogy Baa2-ről Baa3-ra csökkenti a magyar adósosztályzatot. Ez azonban még mindig a befektetésre ajánlott kategória, igaz, annak is legalja, ami egy fokozatra van már csak a bóvlitól. Arra a kérdésre, hogy a forint elmúlt hetekben látott erősödését nem értékelik-e pozitívan a hitelminősítők, nemmel felelt, szerinte fundamentális okok miatt dönthetnek így, ugyanis a 14. havi nyugdíj, vagy a kétgyermekes anyák adókedvezménye tartósan megterhelik a magyar büdzsét, és nem látni, hogy kompenzálná ezt a növekedési oldalról.

Adósságfronton ugyanakkor annyival kedvezőbb helyzetben van a kormány, hogy jelentősen erősödött a forint. Tavaly decemberben még 410 forint volt egy euró, most novemberben már 385 euró alatt. 25 forintos különbség miatt várhatóan mintegy 1000 milliárddal csökkenhet az adósságállomány. Nagy Márton a novemberi háttérbeszélgetésen elismerte, hogy ez lesz idén a fő tényező, amivel sikerül kordában tartani az adósságszintet a GDP 73,5 százalékának környékén.

Maradhat befektetésre ajánlott a magyar gazdaság, de a hiány magasabb lesz

Azonban a Moody’s most pénteki döntése után már csak egy akadályt kell átugrani, a Fitch Ratings jövő pénteki hitelminősítését. Ha ott is sikerül elkerülni a leminősítést vagy megúszni egy kilátásrontással, 

Jelenleg a legalacsonyabb szinten a Standard and Poor’snál tartózkodik a magyar adósosztály. A BBB- a befektetésre ajánlott sáv legalján helyezkedik el, így egy leminősítés már a bóvli kategóriát jelentette volna. Nagy János szerint az volt a legfontosabb, hogy a Standard and Poor’snál elkerüljük a leminősítést, bár tartani lehetett tőle, ez végül nem következett be, az október 10-én a New York-i székhelyű vállalat ugyanis helybenhagyta a magyar besorolást.

Hogy valóban fennállt a veszélye egy esetleges leminősítésnek, az is bizonyítja, hogy a kormány is kifejezetten prioritásként kezeli ennek elkerülését. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szeptemberben Londonban tárgyalt a hitelminősítőkkel, ahol már jelezte nekik, hogy a vártnál magasabb lehet a költségvetés hiánya. A Reutersnek adott interjújában 4,1-4,5 százalék közötti hiányról beszélt, amit a választás előtti lazább költségvetési politikával indokolt.

Annak ellenére, hogy jócskán megemelte a pénzforgalmi deficit mellett a hiánycélt a kormány az eredeti tervekhez (3,7 százalék) képest, még mindig a legjobbak között van a magyar hiányadat. Ahogy korábbi cikkünkben is felhívtuk rá a figyelmet, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában is nagyobb lehet idén a deficit, mint Magyarországon, és ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy a forint felülteljesítő a régiós devizákhoz képest.

Rengeteg bírálat éri a hitelminősítőket

Azt azonban hozzá kell tenni, hogy a múltban rengeteg kritika érte a hitelminősítőket, amely a 2008/2009-es világválság előtt sorozatos, hibás döntéseket hoztak. Azóta sokkal szigorúbban ítélik meg az egyes gazdaságokat, Magyarország csak 2016-ban került ki a befektetésre nem ajánlott bóvli kategóriából, pedig 2013-tól kezdve több sikeres devizakötvény-kibocsátást hajtott végre erőteljes befektetői kereslet mellett.

Az utóbbi időben pedig a legnagyobb meglepetést a Standard and Poor’s szolgálta, amikor 2023 januárjában a bóvli szélére vágta vissza magyar gazdaságot. Hiába rendelkezik sokkal jobb egyensúlyi mutatókkal a magyar gazdaság, mint a román, a hitelminősítőnél egy szinten van a két ország adósbesorolására. Ráadásul a magyar rosszabb helyzetben van, mint 2022-ben, amikor a GDP 8 százalékára rúgott a folyó fizetési mérleg hiánya, ami egy magas költségvetési hiánnyal párosult.