Tőzsdézzenek a nyugdíjpénztárak!

Megreformálná jó néhány ponton a pénztári szektort a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – derült ki Windisch Lászlónak, az MNB alelnökének előadásából az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) konferenciáján. Az egyik legfontosabb intézkedés, hogy ösztönöznék a pénztárak részvényvásárlását. A hazai nyugdíjkasszák vagyonában mindössze 5,8 százalék a részvénybefektetések aránya, a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) pedig a vagyon csupán 3,4 százalékát forgatják a kasszák. A vagyon legnagyobb része, 58 százaléka állampapírokban van, emiatt a pénztárak hozama az állampapírokéval együtt mozog. A többi EGT-tagállamban egészen mások az arányok – mondta Windisch. A pénztárak vagyonának csupán 30 százaléka van állampapírban, a részvények aránya pedig 32 százalékos. 2008 óta megháromszorozódott volna a BUX-index, ha a pénztárak több részvényt tartottak volna, és a hozamok is magasabbak lehettek volna – hangsúlyozta a jegybank alelnöke.

Az MNB azt is javasolja, hogy a magánnyugdíjpénztárakhoz hasonlóan az önkéntes kasszák is az életkoruknak megfelelő módon sorolják be a különféle portfóliókba a tagokat, vagyis a fiatalok ne a közepes, hanem a magasabb kockázatú alapokba kerüljenek. A jegybank jövőre naponta fogja monitorozni a kasszák befektetéseit oly módon, hogy adatokat kér be a letétkezelőktől, és megvizsgálja, célszerűen, kellő gondossággal fektették-e be a vagyont az intézmények.

További újdonság, hogy az MNB egy garanciaalap létrehozását javasolja a szektor számára, amely a bankbetétekhez és az értékpapírokhoz hasonlóan biztosítaná a pénztári megtakarításokat. Az alap egy-egy tag vagyonát 30 millió forintig biztosítaná, és körülbelül egy közepes méretű pénztár vagyona 10 százalékának megfelelő összeggel kellene feltölteni. A kasszák gazdálkodásában is változásokat tervez az MNB. A jegybank azt javasolja a Pénzügyminisztériumnak, hogy a jövőben a pénztárak a nem fizető tagoktól ne csak a hozam terhére, de a vagyonból is vonhassanak el pénzt a működésük finanszírozására. Ez most különösen fontos lehet, hiszen az idén a pénztárak hozama negatív, ami jövőre megnehezítheti a működésüket, mivel a nem fizető tagok számláit nem csapolhatják meg. A nem fizető tagok aránya pedig magas, 50 százalék körül van.

A szektor marketingkiadásait is vizsgálta az MNB: ha többet költenek a pénztárak, több tagot toborozhatnak. Komoly probléma, hogy a tagok között csökken a 16–35 éves korosztály aránya, nem lépnek be a fiatalok a nyugdíjkasszákba, az ő beszervezésükhöz aktívabb marketing kell, a munkáltatókat is ösztönözni kellene.

A pénztárak költségmutatói sokat csökkentek az elmúlt években, de nincs olyan mérce, amely pontosan össze tudná vetni az egyes nyugdíjcélú megtakarítások költségeit. Ezért egy olyan új költségmutató bevezetését is fontolgatja az MNB, amely össze tudná vetni a nyugdíjpénztárak és a nyugdíjbiztosítások elvonásait.

Friss forrást visz a szektor a tőkepiacra

„A pénztárak fontos szereplői a tőkepiacnak – mondta Végh Richárd, a BÉT elnök-vezérigazgatója. – A szektor társadalmilag fontos és hasznos szerepet lát el.” Végh példaként említett egy nyugdíjprogramot, amelyet Lengyelországban terveznek elindítani. A programot az állam is támogatja, várhatóan 8,5 millió ember lép majd be, és a munkáltatók mellett a munkavállalók is fizethetnek bele. A lengyel tőzsdére ebből a rendszerből évente 5,5 milliárd zloty extra kereslet érkezhet, ami körülbelül a Magyar Telekom kapitalizációjának megfelelő friss forrást jelent. A tőzsde elnök-vezérigazgatója azt javasolja, hogy Magyarországon a portfóliót nem választó tagokat céldátumalapokba sorolják be.