Az elmúlt hónapban a 2900 forint környékéről feljött a 3000 forintos lélektani határhoz a Mol árfolyama. Közben a Brent típusú kőolaj a hordónkénti 80 dollárról október első napjaira majdnem 87 dollárig drágult, majd az egy hónappal ezelőtti szintre süllyedt vissza a kurzus.
„A 60–80 dolláros hordónkénti olajár kedvező a Molnak, hiszen ezen a szinten a régóta stabil 110 ezer hordó kőolaj-egyenértékű kitermelésből is elég bevétel van, és a finomítási költségek sem túl magasak. Ezen sáv fölött a finomított termékek drágulnak túlzottan, míg alatta a kitermelés bevételei csökkennek számottevően” – mondta a Világgazdaságnak Blahó Levente, a Raiffeisen elemzője, aki nem számít a következő években a kitermelés jelentős megugrására. A szakértő szerint az Északi-tengeren lehetne érdemi bővülés, de számos más területen a helyi konfliktusok vagy a szabályozói bizonytalanságok miatt nem lehet zavartalan növekedéssel kalkulálni. Ide tartozik a kurdisztáni régió és az oroszországi mezők is. Kitermelési oldalon is bizonytalanságot okozhat a Molnak az INA-konfliktus, hiszen az idei tervezett felhozatal 30 százaléka Horvátországból származik. „Az INA esetleges eladása többéves jogi útvesztőkkel járna számos területen, például a mezőkkel kapcsolatban. Mivel Zágráb és a Mol kapcsolata nem nevezhető barátságosnak, ezért további bonyodalmak várhatók – tette hozzá az elemző, aki szerint egy hallgatólagos megállapodás is lehet Horvátország és a Mol között. – A Mol tudomásul veszi, hogy délnyugati szomszédunknál a nacionalista politikai retorika része lett, de nem is költ fejlesztésekre, és ezt Zágráb elfogadja.”
A Mol Dunai Finomító hatékonysága egyébként olyan jó, hogy az európai mezőnyben is az élvonalba tartozik. A hazai olajcég célja, hogy hosszabb távon a nem üzemanyag típusú termékek a bevételek 30 százaléka helyett 50 százalékot hozzanak.
„Bár a klasszikus benzin-előállítás adja ma a vállalat tevékenységének a gerincét, de folyamatosan mozdulnak el a petrolkémia és a vegyipar felé. Az üzemanyag-eladásban a hazai és a régiós vevők árrugalmassága magas, ami kifejezetten biztos alapokat ad a cégnek. A fogyasztói szegmens, azon belül az üzemanyagokból, illetve a Fresh Cornerekből származó bevételek folyamatosan emelkednek. A petrolkémiai fejlesztések közben arról szólnak, hogy az alapanyagokból jobban feldolgozott vagy kész terméket állítanak elő. Ezzel a kereskedelmi láncban több lépést is átugorva, közvetítők nélkül a végterméket tudják értékesíteni, nagyobb árazási képességgel” – tette hozzá Blahó Levente.
Az elemző szerint mire a nem klasszikus tevékenységek a bevételeken belül elérik az 50 százalékot, körülbelül 45-48 százalékot tehet ki a petrolkémia és a vegyipar, és mindössze néhány százalékban járulhatnak hozzá az eredményekhez az egyéb tevékenységek. Ezek közé tartozik a Bubi kerékpár- és a Limo autókölcsönző, az elektromos autók pénzért adott töltési lehetősége és a napenergia-projekt. „Ezek alapvetően kirakatberuházásoknak számítanak, Mol-viszonylatban nem kerülnek sokba, ám jelentősen hozzájárulnak a marketingtevékenységhez. Ezek révén az átlagos vevő nem csak egy olajcégként gondol a társaságra, ám nem szabad elfelejteni, hogy nem ezek hozzák a bevételt. A napenergia-projekt például alapvetően arról szól, hogy olcsóbban jusson energiához a cég az irodáiban vagy a kúthálózaton. A Mol útkereséséhez tartozhat, hogy szerepet vállal kockázatitőke-alapokban. Ezen keresztül olyan kis cégeket vehet meg, amelyek a terméklánc-integrációban segíthetnek – mondta Blahó, aki egyébként jó harmadik negyedéves számokat vár az október 31-i gyorsjelentéstől. – Az árfolyamban sem látszik, mitől torpanhatna meg az emelkedés. A május végi 2500-as szintről 3150-3200-ig emelkedhet a kurzus néhány hónapon belül, miután megváltozott a befektetői hozzáállás, pedig a külső környezetben nem történt érdemi változás. A 3877-es történelmi csúcs megdöntéséhez már arra lenne szükség, hogy a megkezdett fejlesztések, például a poliolprojekt konkrét eredményszámait is lássák a befektetők.”
Ivo Sanader: nem vagyok bűnös
Megkezdődött kedden a horvátországi egyesített per Ivo Sanader volt horvát kormányfő és az ő megvesztegetésével vádolt Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen – közölte a helyi sajtó. Sanader a tárgyalás elején kijelentette, hogy nem bűnös. A vád szerint a volt kormányfő 10 millió euró kenőpénzt kapott a Moltól, hogy a magyar társaság irányítói jogokat szerezzen az INA horvát olajipari cég felett. Sanadert korábban ebben az ügyben már egyszer jogerősen elítélték. Eközben az Interpol azért, hogy újra köröztesse Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját, azt kérte a horvát kormánytól, előre vállaljon kötelezettséget arra, hogy kifizeti a perköltségeket, ha a Mol-vezér perli az Interpolt. A Mol–INA-ügyben Zágráb a két döntőbírósági perben 10 millió dollárt fizetett az amerikai Squire Patton Boggs cégnek lobbizásért. Hétfőn Ivo Sanadert a Hypo Bank perében első fokon két és fél év börtönbüntetésre ítélte a Zágráb megyei bíróság. | VG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.