Állampapír: képtelenek betelni a befektetők a két sztárral, hamarosan utolsó mentsvárát is elvesztheti a korábbi favorit
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) friss statisztikái szerint a 47. héten 64,7 milliárd forint értékben fogytak hazai lakossági állampapírok, nagyjából 13 milliárd forinttal alacsonyabb értékben, mint egy héttel korábban. A hazai lakossági állampapírpiac forgalma az ÁKK október eleji palettafrissítése óta kifejezetten nagy kilengéseket mutatott, láthattunk azóta bőven 100 milliárd forint feletti, de 50 milliárd forint közeli heti volumenadatokat is, a friss adatok tehát inkább az elmúlt hetek alsó sávszéle felé tendálnak, de még így is köröket vernek azokra a számokra, amiket a ráncfelvarrás előtt lehetett látni a parketten.
Így fest a lakossági állampapírok népszerűségi listája
A 47. heti forgalmi lista az alábbiak szerint alakult.
- Fix Magyar Állampapír (FixMÁP), 36,7 milliárd forint, közel 11 milliárd forinttal kevesebb, mint az előző héten.
- Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz), 15,1 milliárd forint, kétmilliárd forinttal kevesebb, mint egy hete.
- Kincstári Takarékjegy (KTJ), 10,3 milliárd forint, négyszázmillió forinttal több, mint a 46. héten.
- Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP), 1,8 milliárd forint, közel 700 millió forinttal kevesebb, mint egy héttel korábban.
- Prémium Magyar Állampapír (PMÁP), 0,25 milliárd forint, 50 millió forinttal kevesebb az előző héthez mérten.
Az ÁKK legfrissebb, november 15-i állapotot tükröző adatai szerint ugyanakkor az elmúlt hónapok keresleti dinamikái ellenére a teljes lakossági állampapír-állományban továbbra is a PMÁP áll még az élen:
- a korábbi sztár, Prémium papírban 3844 milliárd forintnyi tőke áll,
- a FixMÁP viszont rohamosan közelít, 3391 milliárd forintot tudhat neve mellett,
- a BMÁP 2070 milliárd forinttal a harmadik,
- az átalakítással hatalmas hátszelet kapó MÁP Plusz pedig már közelíti az ezermilliárdos mezsgyét, 974 milliárd forinttal bír.
A fix kamatozású állampapírok felé tendál a lakosság
Az ÁKK október elejével szinte teljes egészében újraszabta a hazai lakossági állampapírpiacot, a kibocsátó célja többek közt az volt, hogy az adósságpiac szerkezetében csökkenjen a változó, például inflációt követő kötvények vonzereje, ezzel párhuzamosan nőjön a fix kamatozású papírok versenyképessége. Az ÁKK célja az volt a lépéssel, hogy mind a lakosság, mind a költségvetés biztos kamatokkal tudjon számolni állampapírpiaci ügyletei során, így egyik félnek se kelljen váratlanul megugró vagy visszaeső kifizetésekkel szembesülnie.
Az átalakításnak ezért természetesen az eddig is favoritként kezelt FixMÁP, valamint a MÁP Plusz lettek a legnagyobb nyertesei,
hiszen az előbbi 0,5, az utóbbi 0,75 százalékponttal megnövelt kamatozással tért vissza a keresletbe október elejével. A két nagy vesztes pedig az egyik eddigi favorit, a BMÁP, valamint a korábbi, de fényéből már ezt megelőzően is nagyságrendeket vesztő PMÁP lett, mely papíroknak alaposan megnyirbálták a kamatprémiumát, így szinte minden vonzerejüket elvesztették a jelenlegi kínálatban, ismerve napjaink inflációs környezetét.
A jelenlegi felállás szerint a FixMÁP és a MÁP Plusz egyaránt 40 százalékos hozamot biztosít öt évre a befektetők számára, a megugró kereslet így semmiféleképpen nem lehet meglepetés.
Versenybe szállnak az állampapírokkal a bankok: egyes lekötésekkel akár 7 százalékos hozam is elérhető – mutatjuk, megéri-e a váltás
Az év végi jutalmak, bónuszok lekötéséért harcba szálltak a bankok. Egyes pénzintézetek már 6-7 százalékos hozamot is fizetnek, ami már az állampapírokkal szemben is versenyképes ajánlat.
