BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Ne a biósokat okold, a Top 100 Magyar Bor győztese szerint a szőlőgyilkos kabóca legyőzhető

Az aranyszínű sárgaság megjelenése nemcsak növényvédelmi, hanem gazdasági kockázatokat is jelent a Villányi borvidéken – derül ki Riczu Tamás Magyar Nemzetnek adott interjújából. Az idei Top 100 Magyar Bor díjnyertes borát készítő, borait organikus módon készítő siklósi borász szerint a betegséget összefogással lehet legyőzni, és a biomódszereket sem kell feladni.

Az ágazat hosszú ideig nem vette elég komolyan az aranyszínű sárgaság veszélyét, pedig a fitoplazma már 2006, az azt terjesztő amerikai szőlőkabóca pedig 2013 óta jelen van Magyarországon. A Top 100 Magyar Bor legjobb borát készítő borász szerint ma már csak az egy időben, régiós szinten összehangolt védekezés jelenthet megoldást – mondta interjújában.

Top 100 Magyar Bor
A Top 100 Magyar Bor győztes borának díjátadóján (balra Riczu Tamás) / Fotó: Vémi Zoltán

A borász organikusan gazdálkodik, és mint mondta, sokan most a kémiai rovarölőket nem használó „biósokat” kiáltják ki bűnbaknak. Pedig az ő példája is mutatja: biológiai módszerekkel is lehet eredményesen védekezni, hiszen ültetvényein eddig nem jelent meg a betegség, noha már a Villányi borvidéken is jelen van. Úgy véli, komolyabban kellene venni a lemosó permetezéseket, mert azok – melyeket amúgy is alkalmaz a lisztharmat és a peronoszpóra ellen – elpusztítják a tőkék kérgében telelő kabócatojások jelentős részét. Bár léteznek biogazdálkodásban engedélyezett rovarölők, költségük nagyon magas, ezért csak végső eszközként alkalmazná őket. Szerinte 

az organikus művelés nem üzleti cél, hanem filozófia: a természethez való kötődés, amelynek eredménye egészségesebb, ellenállóbb tőkeállomány.

Beszélt arról is, hogy a szőlőművelés költségei folyamatosan nőnek, miközben a szőlő felvásárlási ára nem követi ezeket. Úgy látja, hogy akik pusztán alapanyag-eladásból próbálnak megélni, a gazdaságosság határán táncolnak; nyereség ma már főként csak feldolgozott termékkel, palackos borral érhető el. Ennek ellenére a borárak még mindig nem tükrözik a ráfordításokat, így a borászatok többsége csak minimális profitot tud elérni. A borász szerint 

a fenntartható működés érdekében elengedhetetlen, hogy a borok ára stabilabb gazdasági hátteret nyújtson az ágazatnak.

Riczu Tamás: az organikus szőlőművelés nem egy üzleti cél, hanem életérzés
Mielőtt a végső fogyasztóhoz kerül a palack, kell még valaki, aki egy-két mondatot tud mondani a borról, ezért a nagy üzletláncok helyett a vinotékák és az éttermek jelentik a legfőbb piacot – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Riczu Tamás. A siklósi borász első helyezett lett az idei TOP 100 Magyar Bor rangsorában, és szerinte összefogással és a szabályok betartásával leküzdhető az aranyszínű sárgaság, miközben az organikus szőlőművelést sem kell feladni.

A Riczu Borászat évente 50–55 ezer palackot készít, döntően belföldi értékesítéssel, kisebb exporttal. Tudatosan kerüli a nagy áruházi láncokat, mivel azt vallja: a bor mögött ott kell lennie egy szakembernek, aki a fogyasztónak néhány mondatban át tudja adni a bor üzenetét. A jövőt illetően optimista, mert szerinte a bor nem tömegtermék, hanem kulturális érték, amelyben minden évjárat és minden borász munkája egyedileg jelenik meg, ami a fiatalok körében is trendi lehet.



 

Ajánlott videók

Továbbiak
Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.