BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Ne a biósokat okold, a Top 100 Magyar Bor győztese szerint a szőlőgyilkos kabóca legyőzhető

Az aranyszínű sárgaság megjelenése nemcsak növényvédelmi, hanem gazdasági kockázatokat is jelent a Villányi borvidéken – derül ki Riczu Tamás Magyar Nemzetnek adott interjújából. Az idei Top 100 Magyar Bor díjnyertes borát készítő, borait organikus módon készítő siklósi borász szerint a betegséget összefogással lehet legyőzni, és a biomódszereket sem kell feladni.

Az ágazat hosszú ideig nem vette elég komolyan az aranyszínű sárgaság veszélyét, pedig a fitoplazma már 2006, az azt terjesztő amerikai szőlőkabóca pedig 2013 óta jelen van Magyarországon. A Top 100 Magyar Bor legjobb borát készítő borász szerint ma már csak az egy időben, régiós szinten összehangolt védekezés jelenthet megoldást – mondta interjújában.

Top 100 Magyar Bor
A Top 100 Magyar Bor győztes borának díjátadóján (balra Riczu Tamás) / Fotó: Vémi Zoltán

A borász organikusan gazdálkodik, és mint mondta, sokan most a kémiai rovarölőket nem használó „biósokat” kiáltják ki bűnbaknak. Pedig az ő példája is mutatja: biológiai módszerekkel is lehet eredményesen védekezni, hiszen ültetvényein eddig nem jelent meg a betegség, noha már a Villányi borvidéken is jelen van. Úgy véli, komolyabban kellene venni a lemosó permetezéseket, mert azok – melyeket amúgy is alkalmaz a lisztharmat és a peronoszpóra ellen – elpusztítják a tőkék kérgében telelő kabócatojások jelentős részét. Bár léteznek biogazdálkodásban engedélyezett rovarölők, költségük nagyon magas, ezért csak végső eszközként alkalmazná őket. Szerinte 

az organikus művelés nem üzleti cél, hanem filozófia: a természethez való kötődés, amelynek eredménye egészségesebb, ellenállóbb tőkeállomány.

Beszélt arról is, hogy a szőlőművelés költségei folyamatosan nőnek, miközben a szőlő felvásárlási ára nem követi ezeket. Úgy látja, hogy akik pusztán alapanyag-eladásból próbálnak megélni, a gazdaságosság határán táncolnak; nyereség ma már főként csak feldolgozott termékkel, palackos borral érhető el. Ennek ellenére a borárak még mindig nem tükrözik a ráfordításokat, így a borászatok többsége csak minimális profitot tud elérni. A borász szerint 

a fenntartható működés érdekében elengedhetetlen, hogy a borok ára stabilabb gazdasági hátteret nyújtson az ágazatnak.

Riczu Tamás: az organikus szőlőművelés nem egy üzleti cél, hanem életérzés
Mielőtt a végső fogyasztóhoz kerül a palack, kell még valaki, aki egy-két mondatot tud mondani a borról, ezért a nagy üzletláncok helyett a vinotékák és az éttermek jelentik a legfőbb piacot – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Riczu Tamás. A siklósi borász első helyezett lett az idei TOP 100 Magyar Bor rangsorában, és szerinte összefogással és a szabályok betartásával leküzdhető az aranyszínű sárgaság, miközben az organikus szőlőművelést sem kell feladni.

A Riczu Borászat évente 50–55 ezer palackot készít, döntően belföldi értékesítéssel, kisebb exporttal. Tudatosan kerüli a nagy áruházi láncokat, mivel azt vallja: a bor mögött ott kell lennie egy szakembernek, aki a fogyasztónak néhány mondatban át tudja adni a bor üzenetét. A jövőt illetően optimista, mert szerinte a bor nem tömegtermék, hanem kulturális érték, amelyben minden évjárat és minden borász munkája egyedileg jelenik meg, ami a fiatalok körében is trendi lehet.



 

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.