Leépülőben a lakosságnál lévő kötvényállomány
Miközben az állampapírok állománya hónapról hónapra újabb csúcsra ér a kisbefektetőknél, és júliusban már 5324,3 milliárd forinton tetőzött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint, addig az összes többi hitelpapíré lassan a nullához közeledik. A hajdan népszerű banki kötvények volumene például a nyár közepére 50,9 milliárd forintra csökkent, holott volt olyan időszak, még 2011 nyarán, amikor az állomány a 780 milliárd forintot is megközelítette. Akkoriban a bankok vélhetően sokkal jobban rászorultak a lakossági forrásokra, ezért vonzó kamattal bocsátottak ki kötvényeket, most azonban semmi szükségük erre, hiszen a lakosság lekötetlenül és kamat nélkül is elég sok betétet parkoltat náluk.
Az sem sokat változtat ezen, hogy az Erste Bank a héten kibocsátott egy új dollárkötvényt, amelyre évi 2,3 százalékos kamatot fizet. A 2021-ben lejáró hitelpapírok névértéke ezer dollár, és a háromhetes jegyzési időszak alatt 2,587 millió dollárnyit sikerült belőlük értékesíteni. Az OTP Bank is épp tegnap jelentette be, hogy befejeződött új, szintén dolláros kötvénysorozatának jegyzése. A befektetők összesen 2,066 millió dollár névértékben jegyezték az egyéves futamidejű, változó kamatozású kötvényt, és a bank az összes igénylésnek eleget tett. Ha ezeket mind kisbefektetők jegyezték le, akkor 1,313 milliárd forinttal nőhet a teljes banki kötvényállomány.
A jelzáloglevél-piac is leginkább csak a jegybank vásárlásai és a hitelintézetek számára előírt szabályok miatt mozgolódik. A lakossági befektetőknél ezeknek a hitelpapíroknak a mennyisége alig haladja már meg az egymilliárd forintot. A jelzáloglevél persze sosem volt a kisbefektetők kedvence, de 2011 nyarán ilyen eszközben is volt a háztartásoknak csaknem 50 milliárd forintjuk. Viszonylag sok kisbefektető vásárolt jelzáloglevelet a kamatadó 2006. szeptemberi bevezetése előtt, de a lejáró sorozatokat nem újították meg.
A vállalati kötvénypiacon is folyamatosan zsugorodik a háztartások állománya. A csúcsidőszakban 83,5 milliárd forintnyi vállalati kötvény volt a lakosságnál, ez 2015 februárjában, közvetlenül a Quaestor csődje előtt volt, és ebben természetesen csak a Quaestor valódi kötvényei voltak benne, a 150 milliárdos fiktív állománynak az MNB statisztikáiban sem volt nyoma. A Quaestor-csőd után persze érthető, hogy a háztartások távol tartják magukat a vállalati kötvényektől, így mostanra az értékpapírszámláikon kevesebb mint 16 milliárd forintnyi ilyen eszköz maradt.
Sok más, kisbefektetőknek szánt kötvénnyel is voltak gondok: a Hungária Értékpapír Zrt. kisbefektetői szintén megégtek, számukra is egymilliárd forintnyi kártalanítást tervezett be a Befektető-védelmi Alap (Beva). Nem számíthatnak viszont a Bevától kártalanításra azok a befektetők, akik a csődbe ment E-Start (új nevén Enefi), illetve a BTelt finanszírozták, nekik le kell nyelniük a kötvényeken elszenvedett veszteséget. A lakosságnál lévő vállalati kötvényállományt emellett még a visszavásárlások is csökkentik. Bár a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő által kibocsátott, Richter-részvényekre váltható kötvényt nem biztos, hogy érdemes felajánlani a héten a vagyonkezelőnek, a Plotinus azonban sikerrel vásárolta vissza a befektetőktől a 2015 nyarán kibocsátott 640 millió forintnyi névértékű kötvényét.
