A patthelyzeten mind a két fél veszít

A Mol árfolyama tegnap délutánra 0,5 százalékkal esett, miközben a BUX stagnált, és a régiós olajcégek árfolyama is jellemzően emelkedett. Ebben szerepe lehetett annak, hogy a horvát belügyminisztérium a hét végén közölte: az Interpol végrehajtó bizottsága Horvátország javára döntött Hernádi Zsolt ügyében. Akadt azonban olyan elemző is, aki szerint a fejleménynek nincs árfolyamhatása. Az ügyben pénteken megszólalt Orbán Viktor kormányfő is, hangsúlyozva, hogy a helyzetet cégvitának és nem kormányközi kérdésnek tekinti.

„A két hír együtt nem jó a Mol számára. Egyrészt azt jelenti, hogy a horvát fél és a Mol közötti feszültség nem enyhül, másrészt azt, hogy a politikában nincs késztetés a helyzet megoldására. A patthelyzet fennmaradhat, miközben szinte mindenki veszít. Az INA-t nem fejleszti a Mol, tehát mindkét társaság veszít értékéből – mutatott rá Pletser Tamás, az Erste olajipari elemzője. Az INA kapcsán a rijekai finomító fejlesztésének, a késleltetett kokszoló megépítésének elmaradása okozhatja hosszabb távon a legnagyobb problémát. A 2020-ban életbe lépő hajózási szabályozások szerint a finomító kibocsátásának 12 százalékát adó fűtőolajat nem használhatják majd a tengerjárók. „Ezt csak nagyon alacsony áron tudják majd eladni. Azért is szükség lenne a rijekai korszerűsítésre, mert az igen kedvező iparági környezetben is csak minimális nyereséget termelt az üzem, miközben a sziszeki finomító kérdése sem rendeződött” – tette hozzá az elemző, aki szerint az ügyben még nagyobb indulatokat generálhat a washingtoni döntőbíróság következő hónapokban várható döntése. Ez az eljárás a horvát gázárszabályozásról és a privatizációs szerződés esetleges megszegéséről szól. Várakozások szerint több százmillió dollárt ítélhetnek a Molnak.

„A INA-vita számos energetikai kérdést vet fel, nem csak a két olajcégről van szó. A krki LNG-terminál finanszírozásában való magyar részvétel és a tranzitdíjak kérdése is ide sorolható. Összességében egy átfogó politikai megoldásra lenne szükség ebben a többoldalú kérdésben. Csak a rijekai finomító korszerűsítése 2-3 százalékkal növelné a Mol értékét, ha pedig minden INA-val kapcsolatos kérdés megnyugtatóan rendeződne, akkor 20-30 százalékkal is emelkedhetne a Mol kurzusa” – hangsúlyozta Pletser Tamás.

„A hét végi horvát fejlemény bizonyos értelemben semmit sem jelent azonkívül, hogy több szempontból értelmezhetetlen. Nem derül ki például, hogy milyen indíttatásból venné vissza a körözési listára Hernádi Zsoltot az Interpol, amely korábban levette onnan” – mondta a Világgazdaságnak Zamecsnik Péter ügyvéd, aki Hernádi Zsolt magyarországi jogi képviseletét látja el. Szerinte a listára való esetleges visszakerülés sem befolyásolná a Mol elnök-vezérigazgatóját abban, hogy vezetői feladatait ellássa. Az Emberi Jogok Európai Bíróságán Hernádi Zsolt egyébként magánemberként indított egy pert a horvát állam ellen, azért, mert úgy véli, hogy Zágráb megsértette emberi jogait, amikor európai elfogatóparancsot adott ki ellene. Zamecsnik Péter elmondta, hogy ebben az eljárásban nem történt fejlemény a közelmúltban, és az ilyen jellegű eljárások jellemzően több évig is eltartanak. Hernádi Zsolt neve lapzártáig nem került vissza az Interpol körözési listájára.