Helyet követelnek az alaptantervben a pénzügyi alapismeretek
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) immár tíz éve intézményes formában támogatja a pénzügyi tudatosság fejlesztését a Magyar Bankszövetséggel és a Diákhitel Központtal közösen létrehozott Pénziránytű Alapítványon keresztül – mondta el Hergár Eszter, az MNB ügyvezető igazgatója, a Pénziránytű Alapítvány kuratóriumi elnöke a jegybank, a Pénzügyminisztérium és a Pénziránytű Alapítvány közös konferenciáján. Az alapítványi elnök szerint munkájuk fókuszában a fiatalok, az oktatás megújítása áll, ennek eredményeként szeptembertől már 200 ezer tanuló tanulhat a Pénziránytű által készített tankönyvekből, és fontos lépéseket tesznek az élményalapú oktatás elősegítése érdekében is. A tankönyvi anyagok interneten is elérhetők, a középiskolai tankönyv e-learning formában is megjelent, és létrehoztak egy mobilapplikációt is.
Hergár Eszter nagyszerű példaként mutatta be a Pénz7 pénzügyi témahét programot, amelynek keretében 2014 óta több százezer fiatal foglalkozik a mindennapi pénzügyekkel. Az alapítvánnyal, a bankszövetséggel, az Emberi Erőforrások Minisztériumával (Emmi) és jövőre az Innovációs és Technológiai Minisztériummal közösen szervezett témahét – amely idén több diákot tudott elérni, mint a hasonló program Németországban, Franciaországban és Hollandiában – jövőre a befektetések kérdéskörét járja körül.
Erről már Balogh László, a Pénzügyminisztérium (PM) helyettes államtitkára beszélt, aki épp a Pénz7 program sikerén mutatta be, hogy mennyivel hatékonyabb, ha az eddigi szétforgácsolt kezdeményezéseket közös mederbe terelik. Ezt célozza a kormány által egy éve elfogadott, hét évre szóló Pénzügyi tudatosság kormánystratégia is, amely kétéves cselekvési tervekre bomlik. Balogh László hangsúlyozta: egy olyan nemzeti stratégiáról van szó, amelynek nem szabad statikusnak lennie, hiszen a pénzügyi élet gyorsan fejlődik, rengeteg új termék, szolgáltatás jelenik meg, a korábbiak gyorsan avulnak. A kihívást erősíti, hogy a felmérések azt mutatják: a magyar fiatalok lexikális (statikus) ismeretei jók, ám hiányzik az ismeretek gyakorlati leképezése, a fiatalok bizonytalanok, ezért aggályosak – vagy impulzusalapon döntenek, vagy épp ellenkezőleg, a bizonytalanság megbénítja a döntésüket –, miközben a felgyorsult világban már akár hét percen belül hitelt tudunk igényelni.
A kormány a fentiek miatt világosan megszabta a kormánystratégiában, hogy a pénzügyi alapismereteknek helyet kell szorítani a Nemzeti alaptantervben (NAT) – hívta fel a figyelmet Balogh László, hangsúlyozva, hogy nemcsak a diákok, de az oktatók képzésében is intézményesített kereteket kell teremteni ahhoz, hogy a stratégia elérje a célját. A konferencián Maruzsa Zoltán, az Emmi köznevelésért felelős helyettes államtitkára ezzel kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy a NAT első tervezetében nem kellően hangsúlyoshoz képest – például az MNB, a PM és a bankszövetség közös javaslatcsomagja alapján – az újabb, a napokban ismét egyeztetésre bocsátott változat már jobban megfelel majd a stratégiában megfogalmazott elvárásoknak. A helyettes államtitkár szerint egyelőre nem látják megoldhatónak az önálló pénzügyi ismeretekkel foglalkozó óra beillesztését az amúgy is túlzsúfolt órarendekbe, az ismereteket az eddigi tantárgyak között osztják meg.
A szakgimnáziumokban egy éve külön óraszámban tanítják a pénzügyi és vállalkozói ismereteket, s az első év tapasztalatai alapján azt a kérdést kell feltennünk: hogy tudtunk nevelni e nélkül a tudásanyag nélkül? – jelentette ki Varga Zoltán Balázs, a Budapesti Szakképzési Centrum főigazgatója. A szakember szerint a diákok rendkívül kedvezően fogadták az ismereteket, ráadásul a visszajelzésekből kiderült, hogy a hazavitt tudással a családok edukációja is könnyebb, hiszen a személyes érintettség révén a tudás egyből beépül a mindennapokba. Varga Zoltán Balázs úgy vélte: a tantárgy az iskolák modernizációját is segíti, hiszen új ismereteket nem lehet régi, elrontott módszertannal oktatni.
