A hazai megtakarításokon belül nőtt az állampapírok és a befektetési jegyek aránya az elmúlt időszakban, a részvénybefektetésekben való részvétel ugyanakkor nemzetközi kitekintésben is elképesztően alacsony, mindössze 1,3 százalékos az Eurostat 2016-os adatai szerint
– érzékeltette a megtakarítási trendeket Szécsényi Bálint. Az Equilor vezérigazgatója úgy látja, hogy a magyar befektetők mintha nem találnának megfelelő hazai lehetőséget a kockázatosabb tőkepiaci befektetésre, amit az is jelez, hogy az értékpapírállományon belül a külföldi kötvények és befektetési jegyek aránya jelentősen nőtt.
Megerősödtek a közelmúltban az ingatlanalapok, az alacsony banki kamatok ösztönzik új befektetési lehetőségekre az embereket, akiknek egy része az ingatlanalapok felé indult el. Szécsényi ezekkel kapcsolatban is óvatosságra int, emlékeztetve 2008-ra, amikor óriási, 40-50 százalékos visszaesést regisztráltak ezek az alapok. Tehát az eredetileg stabilnak, kockázatkerülőnek tartott befektetési formának is vannak kockázatai.
Fotó: Kallus György
Az abszolút hozamú alapokban elhelyezett pénzállomány csökkent. Mivel az alapok háromnegyede nem tud idén pozitív hozamot produkálni, megindult innen a kiáramlás, ami nem feltétlenül jó döntés egyébként – vélte a vezérigazgató. Hozzátette, legalább 3-5 éves hozamokat kellene nézni, és éppen akkor kellene befektetni, amikor rosszul megy az alapoknak.
Szécsényi Bálint szerint az állam szerepvállalás eléggé kettős.
Komoly ösztönzés az elmúlt 3-5 években a tőkepiaci irányába, másik oldalról viszont sok kiszorítást végez, például az Államadósság Kezelő Központ egyes termékei a hazai tőzsdével versenyeznek, tehát mintha nem lenne egységes az állam stratégiája, ami abból a szempontból érthető, hogy több nemzetgazdasági cél között kell prioritásokat találni.
A nyugdíjpénztárak nagyon hatékony befektetési eszköznek tartja a szakember: alacsony a költségük, és a pénztári üzemeltetők nagyon odafigyelnek a portfolio teljesítményére, így az egyik leghatékonyabb módja a befektetésnek. Ez viszont szintén az alapkezelők ellen szól.
A mostani környezetben a legnagyobb kérdés, hogy milyen kockázatot vállaljunk. A hosszútávú stratégia felépítésénél számolni kell azzal, hogy akár rövid távon is jelentős átrendeződés is bekövetkezhet a hozamokban. Kérdés, hogy ezt milyen módon tudja kompenzálni a hosszabb távú hozamok.
Jelenleg mintegy 5600 milliárd forint készpénz van itthon a lakosság kezében, ha ennek 40 százalékát, 2300 milliárd forintot átcsatornáznánk a különböző eszközosztályokba, azzal a lakossági állampapírállomány közel felével növekedne, a külföldiek forint állampapírcsomagja pedig jelentősen csökkenne, ezáltal az ország pénzügyi függetlensége is számottevően javulna.
A 2300 milliárd forintnyi készpénz negyedével növelné a banki betétállományt, ami így a hitelezést is pörgethetné. A legjelentősebb hatást azonban az értékpapíroknál lehet elérni, a lakosság ugyanis ezáltal közel megnégyszerezhetné részvénypiaci kitettségét.
Nincsenek tehát egyszerű helyzetben a befektetők, akik a túl defenzív stratégiát sem akarnak választani, de megégetni sem szeretnék magukat. Szécsényi azt tanácsolja, érdemes az elmúlt 10 év folyamatait, trendjeit áttekinteni, és ezeket figyelembe véve a túlzottan kockázatkerülő megoldások és a túl magas kockázatok elkerülésére törekedni.
