Az idei év második felétől a teljes agrárágazat számára elérhetők az Exim termékei, a feldolgozatlan termékekre és a beszállítók számára is hozzáférhetők – jelentette ki a bank agrárkonferenciáján Jákli Gergely, az Exim vezérigazgatója. Ez azért fontos, mert korábban az úgynevezett Annex I. listán szereplő termékeknél ez nem volt lehetséges, márpedig a magyar agrárexport jelentős részét ezek teszik ki. A változások előtt a fontos exportcikknek számító vetőmag is, feldolgozatlan termékként, a nem finanszírozható kategóriába tartozott.
Az Eximnek 360 agrárügyfele van, amelyeknél 140,3 milliárd forint hitelállományt tart nyilván a bank.
Jákli Gergely a finanszírozási környezetről elmondta, hogy bár Amerika már megkezdte a kamatemelést, amit vélhetően – egyelőre kérdés, hogy mikor – az EU és Magyarország is követni fog, az Exim hosszú távra tud fix kamatozással finanszírozni a kereskedelmi bankokon keresztül. Az idei év első kilenc hónapjában az átlagos kamatszint az euróhitelekre 1,73 százalék volt. Forgóeszközhitelt is fix kamattal adnak, ebben az esetben azonban három év a maximális futamidő. Az agrárgazdálkodók számára kidolgozott géplízing-konstrukciójuk is elérhető már, az exportügyleteknél pedig a halasztott fizetés időszakára jutó kockázat átvállalását, vagy a Magyarországról vásárló külföldi partner finanszírozását is meg tudják oldani.
Fotó: EXIM
Az exportügyletek gördülékenyebbé tétele azért is fontos, mert a kormányzat számára kiemelt cél a mezőgazdasági termékek feldolgozottsági szintjének emelése és az ágazat exportértékesítéseinek növelése – mondta Ponevács-Pana Petra, a Külgazdasági és Külügyminisztérium beruházások ösztönzéséért felelős helyettes államtitkára.
Ebben az elmúlt években sikerült eredményeket elérni, amit jelez, hogy az élelmiszer-gazdaság külkereskedelmi egyenlege 2017-ben az előző évit 12,5 százalékkal meghaladva, 726 milliárd forintra nőtt.
Fotó: EXIM
A magyar mezőgazdaság termelékenységének növekedését emelte ki Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára, hozzátéve, hogy bár a bővülés az elmúlt években meghaladta az uniós átlagot, még így is le vagyunk maradva az EU–15 államaitól. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy valós potenciál van a magyar mezőgazdaságban, amit fejlesztésekkel, a következő időszak egyik legnagyobb kihívását jelentő munkaerőhiány leküzdésével és a mezőgazdaságot a jól képzett munkaerő számára is vonzóvá téve lehet kihasználni.
