Részesedésekben áll a lakossági megtakarítások bő harmada
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTörténelmi csúcsra, 18 100 milliárd forint fölé növekedett 2018 harmadik negyedévének végére a háztartások részvényekben és részesedésekben tartott megtakarításainak állománya – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A befektetési jegyek nélkül számított mennyiség egy év alatt 11,6 százalékkal, a pénzügyi eszközök teljes állománya 9,6 százalékkal gyarapodott: így a befektetési jegyek nélkül számolt részvények és részesedések súlya szeptember végén 34,5 százalék volt a teljes pénzügyi vagyonon belül, míg egy évvel korábban 33,9 százalék.
Az állomány további, gyors növekedését az adatok szerint főleg a nem pénzügyi tevékenységet végző vállalatokban lévő részesedések gyarapodása segítette, mert ezek mennyisége egy év alatt 16 220 milliárdról 18 107 milliárd forintra emelkedett, ami 11,6 százalékos bővülés. Viszont a pénzügyi tevékenységet folytató cégekben lévő részesedések állománya jóval gyorsabban – 13,3 százalékkal – nőtt, és szeptember végére meghaladta a 417 milliárd forintot. Látványosan, 12,2 százalékkal bővült a külföldi vállalatokban lévő pakett nagysága is, és 1678 milliárd forintot ért el.
A részvények és részesedések befektetési jegyekkel együtt számolt mennyisége viszont jóval szerényebb, de így is viszonylag gyors ütemben bővült a harmadik negyedévben: szeptember végén 22 300 milliárd forintot tett ki, 9,6 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. Ez nem túl meglepő, mivel a befektetési jegyek állománya igen visszafogottan emelkedett az első három negyedévben: szeptember végén a háztartások kicsit több mint 3910 milliárd forintot tartottak belföldi és 281,5 milliárdot külföldi befektetési alapokban, összesen 1,6 százalékkal többet, mint a bázisidőszakban.
Az állományi adatokkal összecsengenek a tranzakciókról és átértékelődésekről szóló MNB-adatok is. Az előbbieknél feltűnő, hogy míg az első három negyedévben a háztartások nettó értelemben 22 milliárdnyit vásároltak a nem pénzügyi és 45,3 milliárdot a külföldi vállalatok részvényeiből, addig a befektetési jegyeknél mínusz 12,8 milliárd forint volt az egyenleg. Az átértékelődéseknél hasonló a helyzet: miközben például a nem pénzügyi vállalatok részesedéseinél bő 360 milliárdos plusz mutatkozott az első kilenc hónapban, addig a befektetési jegyeknél összességében bő 13 milliárd forintos mínuszba került az egyenleg. Mindezek nyomán a befektetési jegyek súlya a szeptemberig tartó egy év alatt érezhetően csökkent a részvényeken és részesedések állományán belül: 20,3 százalékról 18,8-re zsugorodott, miközben a nem pénzügyi vállalatokban lévő üzletrészeké 70,6-ről 72 százalék közelébe nőtt.
Egyre többen vesznek állampapírt
A lakossági állampapír-állomány tavaly 713 milliárd forinttal 7516 milliárd forintra, azaz több mint 10 százalékkal emelkedett – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter. Az állomány legnagyobb részét, 42 százalékát az egyéves futamidejű papírok teszik ki, az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírokra 34 százalék jutott. A hosszú távú állampapír-befektetés leginkább a negyven év alattiak körében népszerű. A kétéves állampapíroknál 33 százalékkal, a Prémium Magyar Állampapírok esetében 30 százalékkal emelkedett az állomány egy év alatt. A legdinamikusabban, 43 százalékkal a babakötvény állománya nőtt.
