Élénkülés jelei az athéni tőzsdén
Görögország a 2008–2009-es gazdasági válság és az azt követő költségvetési kiigazítás egyik legnagyobb vesztese volt.
A nemzetközi hitelezők (az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap) által nyújtott hitelcsomag azonban fenntartható növekedési pályára állította a görög gazdaságot. Az elemzők az idei évre 2,2 százalékos GDP-bővüléssel számolnak, ez egy százalékponttal magasabb érték, mint amekkorát az euróövezettől várnak.
A hellén államháztartás elsődleges egyenlege már második éve pozitív, ami némi mozgásteret ad a fiskális ösztönző, illetve lazító lépésekhez. Erre szüksége is lenne a gazdaságnak: habár a foglalkoztatottak száma növekszik, a bérek még mindig nyomottak.
A görög turisztikai célpontok kifejezetten olcsókká váltak a régió többi desztinációjával összehasonlítva, ám egy bekövetkező globális gazdasági lassulás visszavetné az idegenforgalom növekedését.
A déli ország gazdaságának egyik kardinális problémája a bankrendszer. A nem teljesítő hitelek állománya 88 milliárd euró a teljes bankszektorban, a görög bankok hitelezési aktivitása az erre képzett céltartalék miatt igen alacsony. Egy korábbi terv szerint állami garanciavállalással – olasz mintára – felállítanának egy speciális pénzügyi intézményt, amely kötvénykibocsátás útján megvásárolná a bankszektor rossz hiteleit. Ezek kikerülése a bankok könyveiből jókora céltartalékot szabadítana fel, amelyet a reálgazdaság hitelezésére fordíthatnának.
A görög részvénypiacra egyedi részvények (akár bankpapírok) vásárlásával vagy ETF-ekkel lehet bejutni. Ez utóbbiak közül elérhető az eurós GRE vagy a dollárban kereskedett GREK, amely sokkal likvidebb eurós társánál.
