Több mint 2220 milliárd forintot ért el a faktorált forgalom 2018-ban a magyarországi faktoringpiacon, ami amellett, hogy 19,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, új rekord is – derül ki a Magyar Faktoring Szövetség most közzétett adataiból.
A forgalom növekedésének üteme még gyorsult is 2017-hez képest, hiszen akkor még 13,9 százalékos bővülést regisztrált az ágazati szövetség. A faktorált állománynál még látványosabb növekedésről számoltak be:
a bruttó állomány 33 százalékkal 297,8 milliárd, a nettó pedig 29 százalékkal 251,4 milliárd forintra emelkedett tavaly.
A forgalom növekedésével párhuzamosan az ügyfélszám is látványosan emelkedett a szövetség tagvállalatainál. A nyilvántartott ügyfelek száma tavaly 41 százalékkal, 3616-ra ugrott, az aktív partnereké pedig 57 százalékos növekedést követően 3132-t tett ki. Ami a forgalom irányát illeti, abban tavaly nem történt számottevő változás:
A visszkeresetes faktoringügyletek súlya viszont látványosan emelkedett 2017-hez képest: akkor az ilyen típusú ügyletek aránya 43 százalékot ért el, a múlt évben 70 százalék környékére ugrott.
Az ágazati szövetség adatai szerint továbbra is igen koncentrált a magyarországi faktoringpiac: tavaly az öt legnagyobb szolgáltató a forgalom 91 százalékát adta, az első tíz szereplő pedig gyakorlatilag lefedte a teljes piacot 99 százalékos részesedéssel. A szolgáltatók között továbbra is erős a bankok, valamint a banki hátterű szolgáltatók dominanciája: a tavalyi forgalom alapján legnagyobb három szereplő – OTP Bank, UniCredit Bank, CIB Bank – is ebbe a csoportba tartozik, de a legnagyobb tíz szolgáltató közül is csak kettő nem banki hátterű.
Az ügyfelek ágazati megoszlása némileg átalakult tavaly a magyarországi piacon. A legszembetűnőbb változás, hogy a kereskedelmi cégek részesedése 54-ről 37 százalékra olvadt egy év alatt a teljes forgalmon belül, miközben az ipar súlya 16-ról 23, az építőiparé pedig 1-ről 5 százalékra emelkedett. Javította pozícióit a szolgáltatási ágazat is, a súlya 19-ről 23 százalékra emelkedett egy év alatt, míg az agráriumban működő cégek 7-ről 9 százalékra emelték részesedésüket.
A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható
