Az elmúlt évben 3382 új kérelem érkezett a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT), miközben 2017-ről 601, még folyamatban lévő eljárás húzódott át: így összességében közel négyezer ügyet kezeltek – derül ki a testület honlapján közzétett éves beszámolóból. A beérkező új kérelmek száma 7,2 százalékos csökkenést mutatott az előző évhez képest. A lezárt ügyek száma meghaladta a 3400-at tavaly, míg egy évvel korábban csaknem 3700-at tett ki.
A kérelmek legnagyobb részét változatlanul postai úton vagy az ügyfélszolgálaton nyújtották be az ügyfelek, ám az arány 90-ről 86 százalékra csökkent 2017-hez viszonyítva.
Jelentősen nőtt a kormányablakokon keresztül beérkező kérelmek aránya: a megelőző évi 2 százalék után tavaly már 7 százalékot tett ki, miközben az elektronikus úton eljuttatottaké 8-ról
7 százalékra csökkent. Ami a területi megoszlást illeti, kissé csökkenő súllyal ugyan, de változatlanul Budapest és Pest megye számít a legaktívabbnak a benyújtott kérelmek aránya alapján, hiszen az új ügyek 42,7 százaléka innen érkezett. Érezhetően emelkedett a nyugat-dunántúli és a közép-dunántúli régió súlya: az előbbinél 7,4-ről 7,8 százalékra, az utóbbinál pedig 8,1-ről 10,2 százalékra emelkedett tavaly a benyújtott új kérelmek száma szerinti részesedés.
A megkezdett eljárások legnagyobb része változatlanul a bankokhoz és a biztosítókhoz kapcsolódott, minimális, aránybeli eltolódások mellett: a bankokhoz tavaly az új ügyek 37,3 százaléka, a biztosítókhoz pedig 38,3 százaléka volt köthető.
Figyelemre méltó mértékben – 57,4 százalékkal, 540-re – emelkedett a pénzügyi vállalkozásokkal és követeléskezelőkkel kapcsolatos kérelmek száma, így a súlyuk egy év alatt 9,4-ről 16 százalékra ugrott az új ügyeken belül. A pénzpiaci és biztosítási termékek 2018-ban is meghatározó szerepet játszottak a PBT-hez érkező megkereséseknél, arányuk 94,2 százalékot tett ki.
Az ügyfelek tájékozottságának növekedésére utal, hogy tavaly 82-ről 83 százalékra emelkedett a befogadási arány az új kérelmeknél.
Az 595, meghallgatás nélkül elutasított ügy 53,8 százalékánál a kért hiánypótlás elmaradása volt az indok, csaknem 34 százalékuknál hatáskör hiányában, 12,3 százalékuknál pedig eljárási akadály miatt kellett elutasítani a megkeresést.
A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja
