A biztosítási szektor éves díjbevétel növekedése tavaly meghaladta a GDP-bővülés mértékét, ám a díjbevétel GDP-hez viszonyított aránya elmarad a nyugat-európai szinttől, ami azt mutatja, hogy a vállalkozások és a lakosság nem vesz igénybe elegendő biztosítási terméket.
Az államtitkár szerint az egyik fő terület az előrelépésben az egészségbiztosítás lehet, amelynek keresettségét most nehezíti, hogy a viszonylag kevés biztosított miatt a szolgáltatások díjai ma még magasak.
Fotó: Pénzügyminisztérium
Amiben a Pénzügyminisztérium segíteni tud, az a pénzügyi tudatosság fejlesztése – mondta Gion Gábor. A másik oldalon a minisztérium az öngondoskodás támogatásában lát feladatokat. Ennek kapcsán az államtitkár nem osztja a biztosítók félelmét abban a tekintetben, hogy az új öngondoskodási államkötvény veszélyt jelentene a nyugdíjbiztosításokra – versengő terméket akarnak létrehozni – jelezte az államtitkár. A fogadókészség jelentős:
Gion Gábor szerint tavaly az szja-bevallások közül 710 ezer ember vett igénybe a nyugdíjbiztosítás után adókedvezményt 28 milliárd forint értékben. A visszaigénylők száma több, mint százezerrel növekedett 2017-hez viszonyítva – emlékeztetett az államtitkár.
Gion Gábor szerint szükség van a biztosítói és pénztári garanciarendszerre. Azon dolgozunk, hogy a feltöltés hosszú időtávú legyen, hogy a szektor képviselőinek ne jelentsen rendkívüli anyagi terhet. Európai szinten e tekintetben a magyar piac lemaradásban van az uniós piacoktól – hangzott el a konferencián.
A másik fontos út a digitalizáció. Ezzel kapcsolatban Gion Gábor ígéretet tett, hogy minden az elektronikus ügyintézés előtt álló akadály lebontásában partnerei lesznek a biztosítási piacnak.
Szebelédi Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője szerint az elmúlt évben az öngondoskodási termékek esetében a szerződésszámok növekedése nem követte le a gazdasági bővülés mértékét, ráadásul miután a hozameredmények gyengék voltak
A biztosítói piac – fióktelepek nélkül mért – díjbevétele tavaly 1081 milliárd forint volt, a növekmény 86 milliárd forint, ami 7 százalékos növekedést jelent – ez több, mint kétszerese annak, amit a biztosítók előzetesen , üzleti terveikben vártak 2018-tól – a céges tervek 3,3 százalékos várakozást mutattak az év elején.
A piac koncentrálódik, a top 5 biztosító részesedése ugyan csökkent, ám a kisbiztosítók teret vesztettek. Az MNB nem tekinti komoly bajnak a piaci szereplők csökkenését – kevés biztosítóval is lehet komoly verseny, de a mai helyzet még messze van a kívánatostól – mondta a főosztályvezető.
Az életbiztosítási területen a piacon a teljes költség mutatóban (TKM) kismértékű emelkedést érzékelt a jegybank – a szektorszintű átlagos TKM 3,26 százalékról 3,46 százalékra emelkedett – Szebelédi Ferenc jelezte: a jegybank vizsgálni fogja az emelkedés mikéntjét.
A nem élet területen a biztosítási termékek profittartalma növekedett, az alkalmazott díjnövekedés túlkompenzálta a károk és költségek növekedésének mértékét – hangsúlyozta a jegybanki szakember. A casco területen ugyanakkor komoly gondot érzékel a jegybank. Egyrészt itt a kombinált mutató (a díjbevétel valamint a károk és költségek hányadosa) 85,3 százalék, ráadásul a szerződések száma nem változik.
Ez magyarázhatja azt, hogy az MNB 330 pontos javaslatcsomagjában kezdeményezi a casco-ra vonatkozó (20 százalékos) biztosítási a többi vagyonbiztosításhoz alkalmazkodó, 10 százalékos mértékűre csökkentését. A szektorszintű költségek ugyanakkor – hangsúlyozta a főosztályvezető – az életági bevételek növekedésének köszönhetően – már megfelelnek a jegybanki elvárásoknak.
A biztosítási szektor nyereségessége továbbra is magas, még akkor is, ha tőkearányos nyereség (ROE) 24,4 24,2 százalékra csökkent, ami messze meghaladja az MNB által elvárt nyereségszintet. A szolvencia II mutató 223 százalékról 219 százalékra csökkent.
