BUX 39,521.37
-4.81%
BUMIX 3,817.71
-2.22%
CETOP20 1,966.33
0.00%
OTP 9,300
-5.22%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-4.35%
+0.57%
-3.80%
ZWACK 17,650
0.00%
-1.96%
ANY 1,605
-1.53%
RABA 1,135
-2.16%
-2.69%
-4.94%
-2.00%
-2.73%
OPUS 176.2
-3.72%
-9.09%
-2.50%
0.00%
-0.21%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,514
-8.78%
-0.91%
ALTEO 2,250
-3.85%
0.00%
-3.22%
EHEP 1,630
-3.55%
0.00%
-2.92%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.23%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+0.48%
0.00%
-8.63%
-2.60%
-0.63%
NUTEX 10.75
-1.38%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,520
-5.88%
-3.36%
NAP 1,132
-6.14%
-15.15%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Jó évet zárt a biztosítási piac – de jönnek új kihívások

A biztosítói piac – fióktelepek nélkül mért – díjbevétele tavaly 1081 milliárd forint volt, a növekmény 86 milliárd forint, ami 7 százalékos növekedést jelent.

A gazdasági növekedés és a biztosítási aktivitás között szoros kapcsolat van, ám gondot jelent, hogy a biztosítási szolgáltatások nem követik megfelelően az ügyfelek igényeinek változását – mondta el Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára a Portfolio biztosítási konferenciáján.

A biztosítási szektor éves díjbevétel növekedése tavaly meghaladta a GDP-bővülés mértékét, ám a díjbevétel GDP-hez viszonyított aránya elmarad a nyugat-európai szinttől, ami azt mutatja, hogy a vállalkozások és a lakosság nem vesz igénybe elegendő biztosítási terméket.

Az államtitkár szerint az egyik fő terület az előrelépésben az egészségbiztosítás lehet, amelynek keresettségét most nehezíti, hogy a viszonylag kevés biztosított miatt a szolgáltatások díjai ma még magasak.

Gion Gábor
Fotó: Pénzügyminisztérium

Amiben a Pénzügyminisztérium segíteni tud, az a pénzügyi tudatosság fejlesztése – mondta Gion Gábor. A másik oldalon a minisztérium az öngondoskodás támogatásában lát feladatokat. Ennek kapcsán az államtitkár nem osztja a biztosítók félelmét abban a tekintetben, hogy az új öngondoskodási államkötvény veszélyt jelentene a nyugdíjbiztosításokra – versengő terméket akarnak létrehozni – jelezte az államtitkár. A fogadókészség jelentős:

Gion Gábor szerint tavaly az szja-bevallások közül 710 ezer ember vett igénybe a nyugdíjbiztosítás után adókedvezményt 28 milliárd forint értékben. A visszaigénylők száma több, mint százezerrel növekedett 2017-hez viszonyítva – emlékeztetett az államtitkár.

Gion Gábor szerint szükség van a biztosítói és pénztári garanciarendszerre. Azon dolgozunk, hogy a feltöltés hosszú időtávú legyen, hogy a szektor képviselőinek ne jelentsen rendkívüli anyagi terhet. Európai szinten e tekintetben a magyar piac lemaradásban van az uniós piacoktól – hangzott el a konferencián.

A másik fontos út a digitalizáció. Ezzel kapcsolatban Gion Gábor ígéretet tett, hogy minden az elektronikus ügyintézés előtt álló akadály lebontásában partnerei lesznek a biztosítási piacnak.

Fotó: VG

Szebelédi Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője szerint az elmúlt évben az öngondoskodási termékek esetében a szerződésszámok növekedése nem követte le a gazdasági bővülés mértékét, ráadásul miután a hozameredmények gyengék voltak

A biztosítói piac – fióktelepek nélkül mért – díjbevétele tavaly 1081 milliárd forint volt, a növekmény 86 milliárd forint, ami 7 százalékos növekedést jelent – ez több, mint kétszerese annak, amit a biztosítók előzetesen , üzleti terveikben vártak 2018-tól – a céges tervek 3,3 százalékos várakozást mutattak az év elején.

A piac koncentrálódik, a top 5 biztosító részesedése ugyan csökkent, ám a kisbiztosítók teret vesztettek. Az MNB nem tekinti komoly bajnak a piaci szereplők csökkenését – kevés biztosítóval is lehet komoly verseny, de a mai helyzet még messze van a kívánatostól – mondta a főosztályvezető.

Az életbiztosítási területen a piacon a teljes költség mutatóban (TKM) kismértékű emelkedést érzékelt a jegybank – a szektorszintű átlagos TKM 3,26 százalékról 3,46 százalékra emelkedett – Szebelédi Ferenc jelezte: a jegybank vizsgálni fogja az emelkedés mikéntjét.

A nem élet területen a biztosítási termékek profittartalma növekedett, az alkalmazott díjnövekedés túlkompenzálta a károk és költségek növekedésének mértékét – hangsúlyozta a jegybanki szakember. A casco területen ugyanakkor komoly gondot érzékel a jegybank. Egyrészt itt a kombinált mutató (a díjbevétel valamint a károk és költségek hányadosa) 85,3 százalék, ráadásul a szerződések száma nem változik.

Ez magyarázhatja azt, hogy az MNB 330 pontos javaslatcsomagjában kezdeményezi a casco-ra vonatkozó (20 százalékos) biztosítási adó a többi vagyonbiztosításhoz alkalmazkodó, 10 százalékos mértékűre csökkentését. A szektorszintű költségek ugyanakkor – hangsúlyozta a főosztályvezető – az életági bevételek növekedésének köszönhetően – már megfelelnek a jegybanki elvárásoknak.

A biztosítási szektor nyereségessége továbbra is magas, még akkor is, ha tőkearányos nyereség (ROE) 24,4 24,2 százalékra csökkent, ami messze meghaladja az MNB által elvárt nyereségszintet. A szolvencia II mutató 223 százalékról 219 százalékra csökkent.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek