Nőne a háztartások szerepe az államadósság finanszírozásában

A Pénzügyminisztérium által benyújtott törvénymódosítás értelmében nem kell majd személyi jövedelemadót (szja) fizetni a magyar állam által a lakosság számára kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból származó kamatjövedelem után. A javaslat szerint az új szabályozás 2019. június 1-jén lép majd hatályba. Eddig a 15 százalékos szja-val csökkentett kamatokat kapták meg a lakossági befektetők. A javaslat szerint a jövőben a lakástakarékok is forgalmazhatnak majd lakossági állampapírt, a Pénzügyminisztérium számításai szerint a fentiek elfogadása után az érintettek évente összességében akár 13-17 milliárd forintot takaríthatnak meg.

A terv összhangban van azokkal a célokkal, hogy növeljék az államadósság finanszírozásában a háztartások szerepét. Az a végbefektetőnek mindegy, hogy az állampapír kamatát emelik vagy a kamatadót törlik el. Ennek a lépésnek elsősorban az értékesítési csatornákban lehet fontos szerepe, az adómentesség fontos érv lehet az eladási folyamatban

– mondta a Világgazdaságnak Bakos Ádám, az Aegon-alapkezelő kötvényüzletág-vezetője.

Varga Mihály a javaslat indoklásában fontos gazdaságpolitikai célnak nevezte a lakossági állampapír-értékesítés növelését, mert az mérsékli az állam és ezáltal a magyar gazdaság sérülékenységét.

Érdemben akkor lehetne csökkenteni a külföldiek államadósságon belüli arányát, ha kevesebb állampapírt kínálna fel az Államadósság Kezelő Központ az intézményi szereplőknek szánt rendszeres aukciókon. Ezt akkor tehetné meg, ha a lakosság annyi állampapírt jegyezne le, hogy azzal az adott évi finanszírozási igény nagy részét le lehessen fedni. A külföldi szereplők, például bankok, nyugdíjpénztárak vagy befektetési alapok viszont addig hozamszinttől függetlenül érdeklődnek majd a hazai nem lakossági állampapírok iránt, amíg ez a piac elég likvid marad, és a piaci mozgásokon pénzt lehet keresni. Az államadósságon belüli hazai arány egyébként növekszik, és ez a dinamika várhatóan folytatódik

– tette hozzá Bakos Ádám.

A teljes cikk a csütörtöki Világgazdaságban olvasható