Régóta nem titok, hogy az OTP Bank megvenné a szlovén állami Abankát, március 15-én pedig új információmorzsák jelentek meg a Dnevnik napilapban a hazai pénzintézet állítólagos ajánlatáról. A Reuters által is közölt hír szerint az OTP 300 millió eurót, tegnapi árfolyamon 94,3 milliárd forintot kínált a szlovén állami vagyonkezelő holdingnak, ezzel a legmagasabb vételi ajánlatot tette a harmadik számú szlovén bankra. A Világgazdaság megkeresésére az OTP sajtóosztálya annyit közölt, hogy „ellentétben a szlovén lapértesüléssel, nem került még sor a végső ajánlat benyújtására”, ám további információt nem adhattak a kérdéssel kapcsolatban.
Két hete Bencsik László vezérigazgató-helyettes arról beszélt a Világgazdaságnak, hogy az új piacnak tekinthető országok közül Szlovénia van a fókuszban, és az OTP már tavaly jelezte indikatív érdeklődését a privatizáció előtt álló Abanka iránt. Az Abankát az Európai Bizottsággal kötött 2013-as megegyezés szerint 2019 közepéig kell eladnia a privatizációért felelős szervezetnek. Az OTP-nek még nincs érdekeltsége Magyarország délnyugati szomszédállamában.
A 300 millió eurós feltételezett ajánlat kifejezetten alacsony az Abanka 578,9 millió eurós saját tőkéjéhez képest. A még állami kézben lévő pénzintézet 2017-ben 7,4 százalékos tőkearányos megtérülést ért el, 2018 első kilenc hónapjában viszont sokat javult az eredményessége: a január–szeptemberi időszakban 53,5 millió euró nettó nyereséget realizált. Aktívái összege 2018 harmadik negyedévének végére 3,7 milliárd euróra gyarapodott, ezt vizsgálva az Abanka piaci részesedése 9,6 százalék.
A feltételezett vételi ajánlat két további szempontból is alacsonynak tekinthető. Egyrészt az állam 2013-ban ennél magasabb összeggel, 348 millió euróval tőkésítette fel a pénzintézetet. Igaz, formájában az Abanka „meghálálta” az állami gondoskodást: a 2017-ben elért 42,6 millió euró nettó profit tavaly osztalék formájában a szlovén költségvetést gazdagította. Másrészt az Invest Slovenia által megkérdezett elemzők még tavaly 347–463 millió euró közé lőtték be a várható árat a privatizáción.
Ha valóban helytállók a szlovén lapértesülések, akkor az OTP kifejezetten alacsony áron juthatna hozzá az állami Abanka százszázalékos tulajdonrészéhez – mondta a Világgazdaságnak Török Lajos, az Equilor vezető stratégája. Ilyen alacsony ár arra utalna, hogy az OTP mellett kevesen érdeklődnek, távol tarthatja a vevőjelölteket a pénzintézet 580 millió eurós tőkemérete. Török Lajos szerint az OTP szempontjából kedvező körülmény, hogy a régiós nagybankok nem mutattak érdeklődést a szlovén privatizációs tender iránt: a Raiffeisen más problémákkal küzd (oroszországi pénzmosási botrány), az Erste sem terjeszkedne a Balkánon, az olasz bankok pedig igyekeznek csökkenteni a kockázataikat.
Kérdés, hogyan válnak be az OTP várakozásai a számára egyelőre fehér foltnak tekinthető szlovén bankpiaccal kapcsolatban. Az ország – gazdasági értelemben – félúton helyezkedik el a növekedési és a fejlett piacok között – mondta az Equilor vezető elemzője. Az Abanka megvételével az OTP kiváló pénzintézetet szerezhetne meg, az igazán jelentős előrelépés Török Lajos szerint mégis az lenne, ha az Abanka mellett a helyi Société Générale-leányt is megvennék. Így a második legnagyobb szereplő lehetne Szlovéniában az OTP. Az újabb árfolyamcsúcs részben az Abanka-pletykákkal magyarázható, de a technikai elemzések mellett a jó nemzetközi piaci hangulat is támogatja a további emelkedést – tette hozzá az Equilor szakértője.
