Az unikornisok főként az alapítóknak termelnek hasznot, nem a vásárlóknak

Második kereskedési napjukon 12 százalékkal 69 dollárra, azaz 4 százalékkal a 72 dolláros kibocsátási áruk alá estek zárásra a New York-i tőzsdén a Lyft Inc. részvényei. Az ugyan természetes, hogy a momentum múlásával egy újonnan kibocsátott részvény gyengülhet, de hogy ilyen gyorsan beessen a kibocsátási ára alá, az túlértékeltségre utal – mondta például Mandeep Singh a Bloomberg Intelligence-től. Catherine McCarthy, az Allianz Global Investors elemzője szerint bár a 72 dolláros kibocsátási ár megfelelt a saját értékelésüknek, azonban az első nap árrobbanása, amikor 87 dollár fölé is benézett a papír, már megalapozatlan volt. Az Allianz egyébként megragadta a lehetőséget a részvényekből való kitárazásra, hiszen komolyan vették a saját elemzésüket. Lise Buyer, a Class V Group alapítója ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a tőzsdén egyelőre csupán 32,5 millió Lyft-részvény, az összes részvény 11 százaléka forog, miközben a kibocsátás napján 71,5 millió, hétfőn pedig 41,6 millió üzletkötés volt. Szerinte egyszerűen arról van szó, hogy a piac kirázza a spekulánsokat, és most szállnak be a hosszú távú befektetők.

Ugyanakkor, ahogy David Golden, a San Franciscó-i Revolution Ventures partnere elmondja, az unikornisok, azaz az egymilliárd dollár értéket elérő magánvállalatok a tőzsdére lépésükkel elsősorban az alapítóiknak és a tőzsdén kívül beszálló korábbi befektetőknek termelnek hasznot, nem a tőzsdén vásárlóknak. Hat hónap múlva pedig lejár a részvények 89 százalékát kézben tartó korábbi tulajdonosok, köztük a cég alkalmazottai által vállalt kereskedési tilalom, és minden bizonnyal realizálni akarják majd árfolyamnyereségüket, legalábbis részben.

A cég értékelését nehezíti az is, hogy egyelőre nincs összehasonlítási alap, nincs másik fuvarmegosztó cég a Nasdaqon, az Uber még a kibocsátási tájékoztatóját sem adta ki. Emellett a Lyft és az Uber is adós még a profittermeléssel. Ilya Strebulaev, a Stanford Egyetem magánvállalatokkal foglalkozó közgazdászprofesszora elmondta a BBC-nek, hogy az unikornisokat átlagosan 50 százalékkal értékelik túl, és ez már nemcsak a Lyft-kibocsátásra vonatkozik. Strebulaev professzor hozzáteszi, hogy e cégek szinte törvényszerűen veszteségesek, hiszen a profitot rendszerint feláldozzák a gyors növekedésért. A kérdés szerinte az, hogy akár a Lyft, akár az Uber le tudja-e dolgozni jelentős veszteségeit, és hogy meddig terjed a piac tűrőképessége. Sokan a húsz évvel ezelőtti dotcomlufi korszakát idézik fel analógiaként. Tom White, a D. A. Davidson befektetési vállalat elemzője ellenben óriási különbségeket is lát a két korszak között. A mostani tech cégek sokkal nagyobbak és sokkal erősebb alapokra épültek, mint annak idején. Óriási magántőkét vontak már be, és jóval tovább működtek tőzsdén kívül.

A stanfordi professzor szerint nem meglepő, hogy idén kerül sorra egyebek mellett az Uber, a Pinterest, az Airbnb, a WeWork és a Slack tőzsdei kibocsátása (IPO) is, az idő sürgeti a tulajdonosokat, ki tudja, meddig tart a tőzsdei optimizmus. Jóllehet ő nem így gondolja, de a csapból is az folyik már – mondja –, hogy jön a recesszió. Ha pedig tényleg beköszönne, akkor búcsút inthetünk az újabb IPO-knak is. A befektetők azonban recesszió hiányában is megégethetik magukat, ha ész nélkül rohannak a piacokra – tette hozzá.