A legfrissebb szektorelemzésemben az osztrák OMV-t neveztem meg mint a legígéretesebb olaj- és gázipari regionális részvényt. Megemeltem a vállalat eredmény-előrejelzését a magasabb olajárak és a növekvő termelés miatt. A DCF modell alapján számított céláram 65 euró, szemben a jelenlegi 51-52 eurós részvényárral. Az OMV jelentős kitermelési portfóliót vásárolt magának az elmúlt években – főleg Oroszországban – a Gazprommal közösen, valamint az Egyesült Arab Emirátusokban, Új-Zélandon, Norvégiában és Malajziában. Ezek lehetővé teszik, hogy a cég 2020-ra napi 500 ezer hordó egyenértékes szénhidrogén-termelést érjen el.
A társaság a feldolgozás-kereskedelem felé is nyitott azzal, hogy 15 százalékos részesedést vásárolt az Egyesült Arab Emirátusok nemzeti olajtársaságának finomítói leányában, emellett új műanyag-feldolgozó technológiákat is támogat. Az OMV eredményének alakulása nagyban függ az olaj- és gáztermeléstől, az árak alakulásától és attól, hogy mennyire sikerült hatékonyan termelni az új eszközökkel és mennyire lesz sikeres az integráció. A Rainer Seele német vezérigazgató által irányított menedzsment már bizonyított a Wintershall német vállalatnál, így jó eséllyel sikeresek lesznek az osztrák csoportnál is. A cég növelni akarja osztalékkifizetését, ami az idén 1,75 euró (nagyjából 3,4 százalékos osztalékhozam) lesz részvényenként.
Az OMV értékeltsége az EV/EBITDA alapján 4 alatt van, ezzel kifejezetten olcsónak számít a szektorban. A 2019-es kilátások alapján mindössze 3-as az EV/EBITDA-értékeltsége. Számomra úgy tűnik, a piac egyelőre pesszimista az eredményjavulás megítélésében, de a jövőben a cég erre rá fog cáfolni.
A fő politikai kockázat egyrészt Oroszország, ahol két mezőben is vásárolt részesedést az OMV, illetve aktívan finanszírozza a társaság az Északi Áramlat 2 gázvezetéket, másrészt Malajzia, ahol viszonylag kevés politikai kapcsolata van az osztrák cégnek. Az Egyesült Arab Emirátusoknak 25 százaléka van az OMV-ben, ezért az ottani befektetései eleve kisebb kockázatot hordoznak.
