Nem csitulnak a botrányok a Deutsche Bank (DB) körül, s ezzel párhuzamoan újabb mélypontokat látunk a bank árfolyamában. Volt ugyan némi felpattanás a kurzusban április végén, amikor meghiúsult a nagy német banki összeolvadás a DB és a Commerzbank között, de most ismét 6,6 euró alatt kereskednek a részvénnyel. A múlt héten a DB korábban működő Virgin-szigeteki egységének nyolc magánszemély ügyfelét vizsgálta egy bűnüldöző és adóhatósági szakemberekből álló csoport. Bár akkor a DB alkalmazottai nem kerültek be a vizsgálati körbe, a befektetőknek azonnal a tavaly november 29–30-án a bank épületeiben – a mostanihoz kapcsolódó ügyben – tartott razzia jutott eszükbe.
Tegnap reggel a The New York Times cikke borzolta a kedélyeket tovább, amely szerint a DB korábbi dolgozói már 2016-ban jelezték a jogi megfelelési osztályon, hogy Donald Trumphoz kötődően gyanús aktivitást és határon átnyúló tranzakciókat fedeztek fel, többek között orosz magánszemély érintettségével, de az ügy elakadt a feletteseiknél. A megszólalók szerint a VIP-ügyfeleket védő intézkedések akadályozták meg, hogy a szövetségi hatóságok tudomást szerezzenek az ügyről. Donald Trump és a DB viszonya már évek óta vizsgálatok tárgya, közismert, hogy az amerikai elnöknek rekordméretű céges hiteltartozásai vannak a banknál.
A fentiek egész biztosan a kérdések között szerepelnek a bank csütörtökön kezdődő éves közgyűlésén. Azt is felvetik majd a részvényesek, hogy a jelenlegi menedzsmentnek milyen tervei vannak a tavalyi közgyűlés óta 36 százalékot zuhanó részvényárfolyam visszafordítására. A bankban nagyrészvényes (4,8 százalék) BlackRock közölte, hogy szabályozási okok miatt – mivel érdekkonfliktusa miatt közvetlenül nem tehetné meg – kiszervezett formában fog szavazni, hogy mindenképp értékelhesse a jelenlegi üzleti modellt, és beleszólhasson a jövő stratégiájába.
Arról is szó eshet, hogy miért hozta hírbe Patrick Jenkins a Financial Times (FT) hétfői számában a bankot a Goldman Sachsszal. A FT ismert szerkesztője és banki szakértője véleménycikkében azt a kérdést tette fel, hogy vajon a két pénzintézet együtt tudna-e javítani a DB rendkívül alacsony, 1,3 százalékos sajáttőke-arányos nyereségmutatóján. Jenkins szerint, ha a Commerzbank akár az UniCredittel, akár az ING-vel fuzionál, az méreténél fogva kevésbé lesz problematikus az európai és a globális banki szabályozók számára, mint a Deutsche Bank sorsa. A DB rendszerszintű kockázatokat hordoz, ezért a szakértő szerint különösen nagy óvatossággal kell eljárni egy esetleges újabb jelölt kiválasztásakor. A Goldman a DB-hez hasonlóan a kötvénypiac kiemelkedő szereplője, és épp most nyit olyan új technológiai irányokba, mint például a tranzakciós banki szolgáltatások, amelyekben sokat segíthetne a DB tapasztalata és szaktudása. „Képzeljük csak el azt a nagy erejű óriást, amely egyszerre kiváló a kötvénypiaci szolgáltatásokban, a vagyonkezelésben és a tranzakciós banki üzletágban” – játszik el a gondolattal az FT szerkesztője. Európában domináns szereplő lehetne, az Egyesült Államokban pedig dobogós helyre ugorhatna.
Persze felmerül, hogy politikailag mennyire lenne elfogadható egy ilyen deal, ha Németország legnagyobb bankja külföldi tulajdonba kerülne. A GS részéről is lenne mit magyarázni az amerikai ház részvényeseinek, hogy vajon mennyi jogi kockázatot hozna magával egy ilyen egyesülés. Az üzlet legnagyobb előnye valószínűleg az árazása lenne. A Financial Times szerint, ha a piaci kapitalizációs értékét nézzük, a DB-t most akár a Goldman 18 hónap alatt elért nyereségéért is meg lehetne venni. Ez a nettó eszközérték mindössze ötöde lenne, tehát óvatosan kezelendő lehetséges vételárként.
