Rendkívüli OTP-osztalék jöhet jövőre
Túl vannak az elemzők és a befektetők a múlt pénteki OTP-gyorsjelentés ízlelgetésén, a vártnál magasabb, 72,6 milliárd forintos negyedéves adózott eredmény fogadtatása alapvetően pozitív, ennek jeleként tegnap az HSBC módosította is célárát 14 500-ról
15 300 forintra.
Az árfolyamot az utóbbi időszakban rendre az akvizíciós hírek mozgatták, de a legutóbbi szlovén bankvásárlás után rövid pihenő következik az OTP tervei szerint. Az évről évre rekordokat döntő eredmény láttán viszont (akvizíció hiányában) újra felvetődött a rendkívüli osztalék lehetősége, a „fölös pénz” szétosztása a részvényesek között. A téma a pénzintézet által összehívott elemzői konferencián is előkerült: az hangzott el, hogy az OTP vezetősége egy év múlva tarthatja reálisnak az extra osztalék kifizetését. Bencsik László vezérigazgató-helyettes szerint a kérdésről annak függvényében döntenek, hogy 2020 elején mennyi a rendelkezésre álló felesleges tőke, és milyen szinten lesz az elsődleges tőkemegfelelési mutató (a CET1-re vonatkozó OTP-cél változatlanul 12–18 százalék közötti).
Bencsik László a 15 százalékos tőkearányos megtérüléssel rendelkező SKB Banka megszerzésével kapcsolatban elmondta, hogy a szlovén piaci belépésre hosszú távú stratégiai döntésként tekint az OTP. „A megvett bank nagyon jó minőségű, a vételár észszerű volt, az ország gazdasági kilátásai kedvezők (idén 3,3 százalékos GDP-növekedés várható)” – fűzte hozzá. Az OTP további szlovéniai terveiről nem nyilatkozhatott a vezérigazgató-helyettes. Ismert: a Société Générale szlovén bankja mellett az állami Abanka megvásárlása is a célok közt szerepelt, a privatizációs pályázat azonban még nem zárult le, és azt sem tudni, hogy az OTP ajánlata versenyképes-e a többi ajánlattevővel szemben.
Szlovéniában (új piaci szereplőként) még nem, de a térség más országaiban már eddig is tetemes költségmegtakarítást ért el az OTP a párhuzamosságok összefésülésével. Horvátországban például az első negyedéves költségszint árfolyamszűrten, éves alapon 11 százalékkal csökkent. Egyetértve az elemzők felvetésével, Bencsik László szerint az OTP szemszögéből a legtöbb fejfájást a működési költségek emelkedése okozza. A bankcsoport hazai részlegében például 17 százalékkal ugrottak meg a kiadások év per év alapon, kisebb részben a magasabb munkaerőköltségek (a létszám is gyarapodott
5 százalékkal), nagyobb részben pedig az informatikai fejlesztések miatt.
Kemény Gábor, az Autonomous Research vezető elemzője a Világgazdaságnak elmondta: „Az első negyedéves eredmények után úgy látjuk, hogy az elemzői eredményvárakozások tovább emelkedhetnek a stabilizálódó marzsoknak és elsősorban a külföldi leányvállalatok növekvő hozzájárulásának köszönhetően. Ugyanakkor a költséginfláció és a szükséges IT-beruházások kihívás elé állítják a menedzsmentet a következő negyedévekben.”
A UBS-szel sem áll össze
a Deutsche Bank
Újabb együttműködési terve akadt
el a Deutsche Banknak, ugyanis
úgy tűnik, hogy mégsem sikerül megállapodásra jutniuk a UBS-szel
az alapkezelési tevékenységük összeolvasztásáról. A feleknek nem sikerült dűlőre jutniuk abban, hogy
a közös vállalatban ki birtokolja majd az irányítási jogokat.
