Berobbant a tőzsdére a Slack
A Slack részvényei pénteken 3,6 százalékkal 37,2 dollárra estek a Wall Streeten, ám a csütörtökön tőzsdére lépett cég első kereskedési napján elért 50 százalékos felértékelődést tekintve a cég papírjai így is messzire repültek a New York-i börze által meghatározott 26 dolláros referenciaártól. A kaliforniai startup ugyanis úgy debütált a tőzsdén, hogy nem bocsátott ki új részvényeket (IPO), tehát nem határoztak meg kibocsátási árat sem. Ehelyett a rizikósabb közvetlen listázást (DPL) választották, és a cégbe korábban beszálló befektetők a referenciaárból kiindulva értékesítettek 40 millió részvényt a portfóliójukból. A tranzakció révén 22 milliárd dollár fölé emelkedett a Slack tőzsdei értéke, ez a tech cég – egy év alatt 80 százalékkal 400 millió dollárra bővült – tavalyi árbevételének több mint ötvenszeresét teszi ki. Ennél persze vannak jobb eredmények, például a Zoom cégértéke az IPO után a bevételeit 88-szor haladta meg. A tíz éve alakult Slack esetében azért tartják az elemzők a DPL-t nagy sikernek, mert a társaság 2018-ban csaknem 144 millió dolláros veszteséggel zárt.
Az új tőzsdei cég a Tiny Speck nevű videojáték-fejlesztő vállalatból nőtte ki magát, és eleinte csupán egy a belső kommunikációt javító projektnek szánták. A csetszobákhoz hasonlító kommunikációs fórumot hoztak létre, amely azonban lehetőséget nyújt a dokumentumok megosztására is, sőt csoportosítani is tudja a megbeszéléseket például témák szerint. Több mint 90 millió felhasználója van, de ebből csak százezer a fizető vevő. A Slack rendszerét alkalmazó cégek dolgozói piaci adatok szerint olyannyira alapvetőnek tartják az alkalmazást, hogy főként közülük kerültek ki a beszálló kisbefektetők. Elemzők szerint a Slack a direkt listázással a Spotifyhoz hasonlóan több százmillió dollár jutalékot spórolt meg, amely egy IPO esetén közvetlenül a befektetési bankokhoz vándorolt volna.
