Hosszabb távon az Alteónak is kedvezhet a hazai zöldkötvényprogram
A világ jegybankjai közül az elsők között hoz létre elkülönített zöldkötvény-portfóliót a devizatartalékon belül a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Ezzel az MNB az első jegybankok közé kerül, amelyek elkülönített portfólió létrehozásával a tartalékkezelésükben is megjelenítik a fenntarthatósági szempontokat.
A jegybanki portfólióba a nemzetközi zöldstandardoknak és a tartalékkezelés általános szabályainak megfelelő, úgynevezett zöldcímkével ellátott kötvények kerülhetnek be, amelyek esetében a bevont forrást meghatározott, környezeti-energiahatékonysági szempontból hasznos zöldberuházásra fordítja a kibocsátó.
A most létrehozott, a devizatartalék alacsony hányadát kitevő portfólióba csak külföldi értékpapírok kerülhetnek majd, az MNB kiemelten fontosnak tartja a hazai pénzügyi zöldszegmens fejlesztését. A jegybank a közeljövőben publikálja szabályozói elképzeléseit, amelyek akár a hazai zöldkötvénypiac elindulását is elősegíthetik – áll a jegybanki közleményben. Kerestük az MNB-t a további részletekkel kapcsolatban, de a közleményben ismertetetteken túl elhárították a válaszadást.
Az Alteo már korábban is vizsgálta a zöldkötvényekkel történő finanszírozás feltételeit, de kifejezetten ilyen típusú hitelpapír kibocsátására még nem került sor – válaszolta a Világgazdaságnak Szécsi Balázs, a társaság befektetői kapcsolatokért felelős menedzsere. Az MNB lépése egyértelműen pozitív az Alteo szempontjából, még akkor is, ha a tervek szerint a jegybank portfóliójába első körben külföldi értékpapírok kerülnek be – fűzte hozzá Szécsi Balázs.
Az Alteo rövid távú fókuszában a jegybank Növekedési kötvényprogramjában való részvétel vizsgálata áll. Hosszú távon az újonnan bejelentett zöldkötvényprogram és a jegybanki célként megfogalmazott hazai zöld pénzügyi szegmens fejlesztése ideális az Alteo szempontjából, hiszen illeszkedne a társaság stratégiai céljaihoz és a vállalat profiljához is.
A Budapesti Értéktőzsdén jegy-zett kibocsátók közül az Alteo mellett a PannErgy profiljához is elvben illeszkedhet a zöldkötvényprogram, de egyelőre kevés a kapcsolódási pont. Módos Dániel, az OTP Bank elemzője ezt azzal magyarázta, hogy a PannErgy nem rendelkezik vállalati kötvényekkel. „Hosszabb távon is csak nagyon kicsi esélyt látok, mert bár a jegybank a portfóliójának egy kis részét a fenntartható befektetésekbe csoportosítja, de csak magas minősítésű, kellően likvid kötvényekbe fektethet.
Ha a jövőben a PannErgy bocsátana is ki vállalati kötvényt (ilyen szándékról nincs tudomásom), az MNB-vásárlások feltétele egy meglehetősen likvid piac lenne, amelyhez a PannErgynek nagy méretet kellene elérnie” – fűzte hozzá Módos Dániel.
Tágan értelmezhető a definíció
A zöldkötvények olyan projektek finanszírozását teszik lehetővé, amelyek környezetvédelmi előnyökkel járnak, és hozzájárulnak a gazdaság fenntarthatóbbá tételéhez. Számos független szervezet adott már ki az átláthatóságra törekvő zöldkötvény-kibocsátóknak szóló útmutatókat, a valóság azonban az, hogy bárki mondhatja, hogy az általa kibocsátott kötvény zöld. A Green Bond Principles ugyan hivatalos formába öntötte a normákat, de nem tette kötelezővé a betartásukat, ráadásul az értelmezésük is tág határok között mozog. A kibocsátott zöldkötvények értéke a rekordösszegűnek számító 2017-es 161 milliárd dollárról 2019-re várhatóan 200 milliárd dollárra nő a Moody’s várakozása szerint. Az egyik legaktívabb zöldkötvény-kibocsátó a világbank. | VG
