BUX 39,331.33
+0.23%
BUMIX 3,707.69
-0.12%
CETOP20 1,801.38
-1.53%
OTP 8,390
-0.38%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-0.94%
-0.88%
+0.20%
ZWACK 18,550
0.00%
-0.55%
ANY 1,585
+0.96%
RABA 1,100
+0.46%
0.00%
+0.62%
0.00%
0.00%
+0.12%
-1.40%
-1.80%
0.00%
+1.61%
OTT1 149.2
0.00%
-2.70%
MOL 2,912
-0.21%
-1.28%
ALTEO 2,360
-0.42%
-2.63%
+1.13%
EHEP 1,030
-8.85%
0.00%
-0.76%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.74%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
-0.26%
0.00%
+2.46%
0.00%
+3.94%
-0.60%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
0.00%
NAP 1,240
+0.16%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Hosszú távú forrás a vállalatoknak

Világszerte megnőtt a vállalati kötvénypiac jelentősége, és itthon is átalakíthatja a cégek forrásbevonási szerkezetét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) július 1-jén induló növekedési kötvényprogramja (nkp), amely nagy összegű és hosszú távú forrást jelent a kibocsátó társaságoknak – hívja fel a figyelmet a Deloitte.

A tanácsadó cég közleményében rámutat, hogy Magyarországon a kkv-k finanszírozása túlzottan a bankokra támaszkodik, a bankhitelállomány a GDP 17,6 százalékát teszi ki. A kötvényállomány ezzel szemben mindössze 1,6 százalék, míg a régióban például Csehországban és Lengyelországban is meghaladja a GDP 5 százalékát.

A vállalati kötvénypiac likviditása alacsony: a nem pénzügyi vállalatok kötvényállománya 620 milliárd forint, a tőzsdére bevezetett mennyiség pedig mindössze 21 milliárd forint, amely 8 kibocsátó kötvényei között oszlik meg. A cseh vagy lengyel GDP arányos szint eléréséhez 1800-2600 milliárd forinttal kellene emelkednie az állománynak.

Egy megfelelően likvid és fejlett kötvénypiac növelheti a pénzügyi stabilitást, versenyt támaszt a bankhitelekkel szemben, így egészségesebb forrásbevonási szerkezetet idéz elő, és a vállalatok forrásköltségeinek csökkenését eredményezheti – írták a közleményben.

Fotó: Shutterstock

Erdős Gábor, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda partnere a jegybank kötvényprogramjáról kifejtette, hogy az MNB a kibocsátó cég kötvénysorozatának akár 70 százalékát is felvásárolhatja (egy vállalatcsoporttal szembeni kitettsége azonban legfeljebb 20 milliárd forint lehet). A forrást legfeljebb 10 éves futamidőre kaphatja a társaság, meghatározott célú felhasználásra, ami azonban sokféle lehet: hitelkiváltás, befektetés, pénzügyi tartalék képzése vagy akár megtakarítás is.

Az nkp regisztrációs felületén eddig már közel 100 vállalat regisztrált, közülük tíznél már elindult a kötvénykibocsátáshoz elengedhetetlen hitelminősítés folyamata is.

A program elsődlegesen az intézményi befektetőket szeretné elérni, a lakossági befektetők sincsenek kizárva, de arányuk korlátozva van.

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) átfogó programja keretében tavaly elindult az XTend, a kis- és középvállalkozások részvényeinek piaca. Ennek mintájára, a kötvénykereskedés fellendítésére XBond néven új, multilaterális kereskedési platformot hoz létre a BÉT, amelynek tervezett indulása július 1. – ismertetik a közleményben.

A Deloitte közleményében kitér arra is, hogy

globálisan megnőtt a vállalati kötvénypiac jelentősége, a 2008-as válság előtti évhez képest is megduplázódott a vállalatok kötvényállománya, meghaladva a 14 ezer milliárd dollárt.

A vállalatok éves nettó kötvénykibocsátása a válság előtti évi mintegy 260 milliárd dollárról a válság után évi mintegy 800 milliárd dollárra nőtt.

2018-ban a GDP százalékában Franciaországban 30 százalék, Svédországban és Nagy-Britanniában 20 százalék, a feltörekvő országok közül Kínában 25 százalék volt a kibocsátás. A kelet-közép európai országok esetében 10 százalékos szintet látni.

A nyugati országokban tapasztalható fellendülés elsősorban a jegybanki programoknak köszönhető: az Európai Központi Bank (EKB) és a Bank of England is indított kötvénykibocsátási programot, melyek célja a mennyiségi lazítás, a vállalatok finanszírozási költségeinek csökkentése, a kibocsátások ösztönzése és a korábbi eszközvásárlási program kiterjesztése volt – ismerteti a tanácsadó cég.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek