BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Hozamcsata dúl az állampapírpiacon

Az inflációtól függ, melyik adósságpapír lesz az igazi sztár a lakossági befektetők körében. Ha megszalad a pénzromlás üteme, akkor az inflációkövető termékeknek nincs igazi alternatívájuk.

Jelentős érdeklődés mellett indult a héten a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+), ötéves futamidejű, sávosan emelkedő kamatozású államkötvény jegyzése, a meghirdetett 100 milliárd forintos keret 20 százaléka már az első napon elkelt. A jegyzési időszak holnap zárul, aki csak a futamidő végén válik meg a befektetésétől, éves szinten 4,94 százalékos hozamhoz juthat.

A MÁP+ az első fél évben évi 3,5 százalékos, a következő hat hónapban évi 4 százalékos kamatot termel, vagyis az egyéves hozama kicsivel több, mint 3,75 százalék. Ez jóval vonzóbb az Egyéves Magyar Állampapír (1MÁP) fix 3 százalékos kamatánál, így nem is csoda, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) legutóbbi aukcióján a meghirdetett 46,5 milliárd forintos kínálatra csak 39,3 milliárd forintos vételi ajánlat érkezett. A Világgazdaság kérdésére az ÁKK azt válaszolta, korai kommentálni az 1MÁP kivezetéséről vagy a kamatának emeléséről szóló találgatásokat.

Hosszú távon a MÁP+ igazi versenytársa az 1,4 és 1,7 százalékos kamatprémiummal forgó, három- és ötéves Prémium Magyar Állampapír (PMÁP). Ezek aktuális kamata a 2,8 százalékos tavalyi infláció miatt 4,2 és 4,5 százalék (mindkettő alacsonyabb a MÁP+ évi 4,94 százalékos hozamánál). A két papír versengését az infláció alakulása döntheti el, magasabb fogyasztói árindex esetén a változó kamatozású PMÁP lehet vonzóbb. A májusi inflációs adatokat holnap teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal: az éves pénzromlás mértékét 3,9 százalékra várja a piac.

„Minimális hatása lehet a holnap érkező májusi inflációs adatnak a MÁP+ további keresletének alakulására, a hazai magánbefektetők jelentős részére nem jellemző ilyen mélységű pénzügyi tudatosság” – mondta a Világgazdaságnak Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő Zrt. portfóliómenedzsere. „Vélhetően a MÁP+ befektetői a futamidő első hónapjaiban nem követik majd a hazai infláció alakulását – fűzte hozzá –, fél-egy év elteltével azonban a fogyasztói árindex változásának tendenciája már hatással lehet a papírok keresletére.”

Az új termék a Magyar Államkincstár és a WebKincstár mellett több forgalmazónál is elérhető, de a brókercégek és a kereskedelmi bankok egyelőre nem reklámozzák az új befektetési lehetőséget, egyikük weboldalán sem szerepel a MÁP+ reklámja vagy promóciós felhívása. A Raiffeisennél a megtakarítások menüpontban még nem szerepel a MÁP+ (a már nem értékesített Kétéves Magyar Állampapír viszont igen), de a kondíciókat tartalmazó dokumentumok közül előkereshető a termék leírása. Az MKB-nál és a UniCreditnél néhány kattintással elérhető a termék tájékoztatója, de esetükben sincs szó nyitólapi felhívásról.

Az Amundi portfóliómenedzsere szerint ennek vélhetően az a magyarázata, hogy – mivel az ÁKK az állomány növelését ösztönző koncepció szerint dolgozta ki a forgalmazók jutalékát – a bankok és a brókercégek abban érdekeltek, hogy az általuk értékesített MÁP Pluszért beérkező pénzállomány folyamatosan, stabilan növekedjen, ne pedig hirtelen, nagy mennyiségben. A forgalmazói alapjutalék 30 bázispont, a folyamatosan növekvő állománymennyiségért viszont további 80 bázispont bónusz érhető el.

n Nincs napirenden

devizás kibocsátás

„Négy év eltelte után negatív tartományba esett vissza a tízéves német állampapír hozama, ezért a magyar állam kifejezetten kedvező hozam mellett bocsáthatna ki most eurókötvényeket, ha akarna” – véli Kiss Péter. Áprilisban például Romániában nagy kereslet mellett keltek el az újonnan kibocsátott, euróért jegyezhető hitelpapírok, de itthon a piaci alapú devizakibocsátás továbbra sincs napirenden. | VG

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.