Egy időre véget érhetett az akvizíciós időszak az OTP Banknál. Szerdán kiderült, hogy a hazai pénzintézet lecsúszott a szlovén állami tulajdonú, 2018 végén 583 millió euró saját tőkével rendelkező, a mérlegfőösszege alapján a harmadik legnagyobb ottani bank megvásárlásáról. A végső befutó az amerikai befektetési alap, az Apollo lett, amely már másodszor tört borsot az OTP orra alá, korábban a Nova KBM-ért ajánlott magasabb összeget. Az Erste elemzője azt írta tegnap, a bejelentés után, hogy a tranzakció jól jött volna az OTP-nek, hiszen állítólag a könyv szerinti érték kétharmada körül lehetett megvenni a szlovén bankot, és jelentős szinergialehetőségek adódtak volna a nemrégiben megvásárolt, szintén szlovén SKB Bankával. „Nagy keserűségre azért nincs ok, így is szép akvizíciós kört tudhat maga mögött az OTP, bár az újabb pozitív katalizátor most elmaradt, de ez még nem indok az OTP-árfolyam csökkenésére” – értékelt az Erste elemzője.
Ahogy az OTP csoport elnök-vezérigazgatója a hitelintézet legutóbbi részvényesi közgyűlésén jelezte, egy időre megpihen a bank, leállnak a banki akvizíciókkal. Az akvizíciós sorozat lezárása után az összeolvadások végrehajtása, fiókok bezárása, egyéb szinergiák kiaknázása és informatikai fejlesztések következnek. Az OTP vezére arra számít, hogy három-öt éven belül jelentős konszolidációs folyamatok lesznek az európai bankpiacon, s ebben az OTP is részt kíván venni.
Bár a Balkán térségében már jelentős tapasztalatokat szerzett a felvásárlások területén, az épp eladósorba került szerbiai Komercijalna bankáért már nem indult el az OTP. Mint ahogy korábban a Világgazdaságnak jelezték, az OTP banka Srbija és a Vojvodjanska banka áprilisi integrációja után teljes mértékben az új hitelintézet működésére és a még folyamatban lévő, a Societe Generale Srbija (SGS) tavaly decemberben bejelentett megvásárlásával kapcsolatos tranzakció lezárására fókuszálnak.
Az elemzők rendre azt emelték ki, hogy a jelenleg is zajló pénzintézeti átalakulás, a régiós csoporttá válás sikerétől függ a bankpapír jövője. Az OTP és a Société közötti megállapodás háttere nem ismert, nem tudni pontosan, hogy mely bankokat akarta megvásárolni mindenképpen az OTP, és melyek „átvétele” volt az áralku része, az viszont biztos, hogy a megvásárolt bankok jövedelmezőségét és az OTP akvizíciós csapatának hozzáértését pozitívumként emelték ki az elemzők (hét pénzintézetet vett meg a magyar bankcsoport a régió több országából kivonuló franciáktól). Szlovéniában ugyan nem érhet el jelentős költségmegtakarítást, de a térség más országaiban már megvalósította ezt a párhuzamosságok összefésülésével. Horvátországban például az első negyedéves költségszint árfolyamszűrten, éves alapon 11 százalékkal csökkent.
Az árfolyamot az utóbbi időszakban rendre az akvizíciós hírek mozgatták, de a meghiúsult szlovéniai bankvásárlás után nagy kérdés, mi fogja alakítani a bankpapír kurzusát. Az évről évre rekordokat döntő, 1 milliárd eurós nettó eredmény láttán viszont (akvizíció hiányában) újra felvetődött a rendkívüli lehetősége, a „fölös pénz” szétosztása a részvényesek között. Az OTP vezetősége elemzői körben úgy kommunikált, hogy a kérdésről a 2020 elején rendelkezésre álló felesleges tőke függvényében döntenek, figyelembe véve, hogy milyen szinten lesz az elsődleges tőkemegfelelési mutató (a CET1-re vonatkozó OTP-cél változatlanul 12–18 százalék közötti).
Az első negyedéves eredmények után az elemzői eredményvárakozások tovább emelkedtek a stabilizálódó marzsok és elsősorban a külföldi leányvállalatok növekvő hozzájárulása következtében. A költséginfláció és a szükséges IT-beruházások azonban kihívás elé állíthatják a menedzsmentet a következő negyedévekben. A Reuters-elemzők célárfolyam-konszenzusa tegnap 13 395 forint volt, 13 százalékkal magasabb az aktuális árfolyamnál.
Szakértői vélemények
Nagy-György János, a KBC Securities elemzője
Az OTP árfolyama az április közepén elért történelmi csúcs után lassú lecsorgásba kezdett, igaz, a tőkepiacokon is romlott a hangulat. Az árfolyam egészen 12 ezer forintig süllyedt, ez a szint viszont már nagyon erős támasznak bizonyult, az utóbbi öt héten többször is sikerrel vizsgázott. Erről a támaszról indulhat meg a felpattanás, amelynek révén akár az ötvennapos mozgóátlaggal is megküzdhet hamarosan az árfolyam 12 470 forint környékén. Ennek áttörésével nagy lehetőség nyílna az árfolyam előtt, akár új csúcstámadás kezdődhetne. Az áprilisi 13 250 forintos történelmi csúcs elérése már mintegy 10 százalékos felértékelődési potenciált ígér, addig már csak a kisebb ellenállásnak számító 13 ezer forintos lokális csúcsszintet kellene áttörni. A múltbéli tapasztalatok szerint az OTP-részvény piacán sokszor viszonylag rövid idő alatt zajlottak le nagyobb árfolyammozgások. Támaszként a 11 900–12 000 forintos zónában lehet bízni az elmúlt hetek kereskedési trendje alapján. Ha eladói nyomás esetén a zóna mégis letörne, akkor a 11 540 forint környékén a kétszáz napos mozgóátlag lehet még fontosabb védvonal.
Kamil Stolarski, a Santander Bank vezető elemzője
Vételre ajánljuk az OTP Bank részvényeit, célárunk 13 700 forint. Azt feltételezzük, hogy a pénzintézet profitnövekedése meghatározóbb tényező lesz a befektetők szemében, mint az az aggodalom, amelyet a lassulásának hatása okozhat. Úgy véljük, 2019 újabb erős éve lehet a magyar pénzintézeti csoportnak, a hitelezés volumene két számjegyű arányban bővülhet az elmúlt időszakban megszerzett régiós bankok teljesítményével. A kockázati költségek alacsonyan (50-60 bázisponton) tartásával az OTP éves profitja újra meghaladhatja a piaci konszenzust. Az OTP-részvény árfolyama 2015 óta a piaci átlagot meghaladó mértékben emelkedett, s erre lehet számítani a következő 12 hónapban is. Az árazás tekintetében a másfélszeres P/BV ugyan relatíve magasnak tekinthető, de a jelenlegi árfolyamot alátámasztja a magas ROE és a 2019-re várható nettó profit alapján kalkulált P/E-mutató. Indokoltnak látjuk az osztalék emelését is, amelyet az organikus növekedés is támogat, egyedüli kockázatként talán az erős makrogazdasági kitettség jelölhető meg.
Le Phuong Hai Thanh, a Concorde elemzési üzletágának vezetője
Alulmaradt az OTP a versenyfutásban a szlovén Abankáért, úgyhogy a hazai pénzintézet a Société Générale-tól megszerzett SKB Bankával a harmadik számú szereplő lesz a mérlegfőösszeg szerinti összevetésben. A hírek szerint az Abankáért a könyv szerinti érték 60-70 százalékán adhatott be ajánlatot az OTP, a végső győztes Apollo sem kínálhatott ennél jóval többet. Az akvizíciós „körút” ideiglenes lezárultával a bankpapír árfolyamára meghatározó lehet a kamatmarzsok alakulása. A nagy jegybankok (amerikai, európai) az utóbbi időszakban a lazítást vagy legalábbis a szigorítás hiányát emlegetik. Azt várjuk, emiatt a magyar jegybanki politika is lazább maradhat, ami a marzsok emelkedésére kevés esélyt ad, mindazonáltal az OTP-nek vélhetően sikerül alacsonyan tartani a kockázati költségeket, és ezen a soron kompenzálhat. Bár a hazai lakosság GDP-arányos eladósodottsága továbbra is alacsony régiós összevetésben, nincs szó arról, hogy a bankok hajszolnák a hitelnyújtást, ahhoz még túl élénken él bennük a 2007-es krízis emléke. Ha egyébként a jövőben romlana az OTP eszközeinek a minősége, annak fedezetére is bőven rendelkezik céltartalékkal a pénzintézet.
Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője és stratégája
A már meglévő szlovén érdekeltség mellett kedvező lett volna, ha az OTP megszerzi az Abankát, de keseregni így sincs okuk a befektetőknek. Egy újabb szlovén bank konszolidálása zökkenőmentesebben zajlott volna, mint például egy balkáni pénzintézeté, de azt látjuk, még így is jelentős kapacitást fog lekötni az OTP csoportnál a nemrégiben megvett pénzintézetek konszolidálása. Úgy gondoljuk, a hitelintézet közeljövőbeni nyeresége nagymértékben azon múlik, milyen sebességgel zajlik a szerb, a szlovén és a több akvirált bank beolvasztása és – ahol lehetséges – a szinergiák kiaknázása. Ha sikerül felgyorsítani a folyamatot, az lökést adhat a csoportszintű nyereségnek. Magyarországon várhatóan a jelenlegi kamatmarzsokra kell még egy időre berendezkednie az OTP-nek. Nagy kérdés, tesz-e lépéseket az osztalékemelés felé a menedzsment: véleményünk szerint lenne tér a jelenleginél nagyobb arányú profitvisszaosztásra, de ez a döntés is elsősorban a friss szerzemények beolvasztásának az időigényén múlik.
