Lendületet kaphat a vállalati kötvénypiac
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságGlobálisan a 2008-as válság előtti évhez képest megduplázódott a vállalatok kötvényállománya, meghaladta a 14 ezermilliárd dollárt. A válság előtt évente 260 milliárd dollár körül, a válság után 800 milliárd dollár körül alakult a vállalatok éves nettó kötvénykibocsátása. 2018-ban a kibocsátás mértéke a GDP százalékában mérve jelentősnek mondható Franciaországban (30 százalék), Svédországban, Nagy-Britanniában (20 százalék) és Kínában (25 százalék).
A kötvényállomány Csehországban és Lengyelországban is meghaladja a GDP 5 százalékát, Magyarországon viszont mindössze 1,6 százalék. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a válság után először a vállalati forrásbevonásban domináns szerepet betöltő banki hitelcsatornát állította helyre, többek között a Növekedési hitelprogrammal, amely hozzájárult a vállalati szektor hitelállományának jelentős bővüléséhez.
A hitelezési fordulattal ellentétben a finanszírozás diverzifikációja egyelőre nem valósult meg. A magyar vállalati kötvénypiac likviditása alacsony: a nem pénzügyi vállalatok kötvényállománya 620 milliárd forint, a tőzsdére bevezetett mennyiség pedig mindössze
21 milliárd forint, amely nyolc kibocsátó kötvényei között oszlik meg. A cseh vagy lengyel GDP-arányos szint eléréséhez 1800–2600 milliárd forinttal kellene emelkednie az állománynak hazánkban.
Egy megfelelően likvid és fejlett kötvénypiac a pénzügyi stabilitást növelheti. Ezenkívül a bankhitelekkel szemben versenyt támaszt, így egészségesebb forrásbevonási szerkezetet idéz elő, és a vállalatok forrásköltségeinek csökkenését eredményezheti.
„Egy társaság számára előny a kötvénykibocsátás, mert hosszú lejáratú, a futamidő végén egy összegben törleszthető, a hitelnél esetenként szabadabban felhasználható és feltételei rugalmasan alakíthatók versenyképes árazás mellett. A Magyar Nemzeti Bank a kibocsátó cég kötvénysorozatának akár 70 százalékát is felvásárolhatja, de egy vállalatcsoporttal szembeni kitettsége legfeljebb 20 milliárd forint lehet. A társaság legfeljebb tízéves futamidőre kaphatja a forrást, meghatározott célú felhasználásra, ami azonban sokféle lehet: hitelkiváltás, befektetés, pénzügyi tartalék képzése vagy akár megtakarítás is” – idézte a kiadott anyag Erdős Gábort, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda partnerét.
A Növekedési kötvényprogram (NKP) keretében a kötvénykibocsátás előtt a társaságnak számos üzleti és jogi kritériumnak meg kell felelnie, és át kell esnie egy komplex hitelminősítésen is. A minősítésnek a költségét a kijelölt rating ügynökségek esetén az MNB állja, az üzleti és pénzügyi kockázati profil szempontjai pedig nagyjából ugyanazok, mint a banki hiteleknél. Az NKP-ban való részvétel feltétele B+ vagy annál jobb minősítés elérése.
A kibocsátóra és a kibocsátandó kötvényre is készül minősítés (rating). A kötvény megfelelő ratingje védelmet nyújt a befektetőknek és a hitelezőknek a megtérülésre vonatkozóan, míg a minősítés szigorú feltételei a kibocsátót is erősítik. A minősítést évente felülvizsgálják.
n Érdemi érdeklődés
Május eleje óta majdnem száz vállalat regisztrált az NKP felületén, tíznél már elindult a hitelminősítés. A program elsődlegesen az intézményi befektetőket szeretné elérni – a lakossági befektetők sincsenek kizárva, de arányuk korlátozva van. A Budapesti Értéktőzsde a kötvénykereskedés fellendítéséért XBond néven új, multilaterális kereskedési platformot hoz létre, amelynek tervezett indulása július 1. | VG
