Richard Branson még az év végéig tőzsdére viszi az általa alapított és felügyelt Virgin Galacticet, hogy pénzt szerezzen az űrturizmusra létrehozott innovatív vállalatának a konkurenciával vívott versenyben. A Jeff Bezos érdekeltségébe tartozó Blue Origin ugyanis rohamtempóban hozza be lemaradását, és ismerve az Amazon alapító-vezérigazgató szinte korlátlan anyagi lehetőségeit, nehéz lesz vele lépést tartani. A tőzsdei bevezetést megelőzően Branson 49 százaléknyi Virgin Galactic-részesedést átad a Social Capital Hedosophia Holdings Corp. (SCHHC) nevű, különleges felvásárlási célpontokat kereső befektetési társaságnak, amely 800 millió dollárt fizet a pakettért.
Megállapodásuk lehetővé teszi, hogy a részvényeket a közvetlen listázás módszerét választva tőzsdére vigyék. Ez azt jelenti, hogy a meglévő tulajdonosaik nem az elsődleges bevezetéseknél (IPO) megszokott módon, nyilvános részvénykibocsátással jelennek meg a börzén, hanem beárazzák a vállalatot, és maguk adnak el a birtokukban lévő részvényekből a tőzsde közvetítésével, ha vonzó ajánlatot kapnak. Az IPO-val szemben a közvetlen jegyzés lényegesen olcsóbb megoldás, mivel kihagyják a folyamatból a magas jutalékkal és sokszor sikerdíjjal dolgozó nagy befektetési bankokat, tanácsadókat. A Virgin Galactic IPO-ban is gondolkodott, ami eleve hosszabb folyamat, és az első sikeres űrutazást követő hat-kilenc hónapban valósult volna meg. A pénz viszont az SCHHC közreműködésének köszönhetően most házhoz jött.
Az innovatív ötleteiről és azok sikeres végrehajtásáról ismertté vált Richard Branson a Föld körüli sétautazásokra mutatkozó markáns igényt lovagolta meg a Virgin Galactic létrehozásával, míg másik űripari cége, a Virgin Orbit a műholdak pályára állításából profitálhat – nem is keveset. Igaz, ezen a területen egy igazi masztodon uralja a terepet, a Boeing és a Lockheed közös cégét, a United Launch Alliance-t aligha lehet kilőni az élről, s Elon Musk SpaceX nevű, dinamikusan fejlődő vállalata is kiemelkedik a versenytársak közül.
Amióta a Virgin Galactic előállt az űrutazás ötletével, projektje folyamatos csúszásban van, az első utasnak már öt évvel ezelőtt fel kellett volna szállnia és visszaérkeznie, sőt a legelső tervek még 2011-es kereskedelmi startról szóltak. Most februárban viszont tesztutassal a fedélzetén Branson űrsiklója, a SpaceShipTwo sikeres Föld körüli utat tett, ami már a jegyekért előzetesen negyedmillió dollárt leszurkoló leendő utasokat is bizakodással töltheti el. Hatvan országból több száz ember vásárolta meg vagy foglalózta le előre a jegyeket, köztük például Leonardo DiCaprio és Justin Bieber. Eddig 200 millió dollárért adtak el jegyeket, ebből 80 millió dollár előleg folyt be a céghez. Az első jegyvásárlók 14 éve várnak a sorukra – írja a Reuters.
A másfél órás űrutazás törzsközönségét azonban arab milliomosok adják, ami nem csoda, hiszen a Virgin Galacticben Abu-Dzabi vagyonalapja, az Aabar Investments évekkel ezelőtt 37,8 százalékos részesedést szerzett. Richard Branson a CNBC-nek elmondta, hogy ha elindulnak a menetrendszerű járatok, drámai módon csökkennek majd az árak. Főként, ha a riválisok is felzárkóznak. A Blue Origin már felbocsátotta a New Shepard űrhajóját, amely egyelőre nem szállított embert. Ahogy a SpaceX sem, igaz, Elon Musk messzebbre tervez, 2023-ra Hold körüli utazást hirdetett meg Maezava Juszaku japán milliárdossal az űrhajó fedélzetén.
Jegyeladásokból
80
millió dollár bevételt szerzett eddig
a Virgin Galactic
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.