A Plusz kiszorító hatása egyelőre nem érvényesül, eddig inkább a korábbi állampapírok átcserélése történt – mondta ifj. Pleschinger Gyula, az MKB privátbanki vezetője a Blochamps 10. privátbanki konferenciáján. Haás Péter, az OTP privátvagyon-kezelési főosztályának igazgatója a pénzintézet számait idézve arról beszélt, hogy a MÁP+ ezermilliárdos állományának nagyjából fele korábbi lecseréléséből épülhetett fel.
A maradék összegből mintegy 30 százalék valóban likvid pénzeket vonzott be – kérdés, hogy ebből mennyi várt erre a lehetőségre. A piaci szereplőknek az fájt a legjobban, hogy 10 százalékos mértékben befektetési alapokból vándorolt pénz a MÁP+ konstrukcióba.
A készpénz kiszorítása nem volt áttörő: az ügyfélpénzek 10 százaléka, nagyjából 100 milliárd forint érkezett csak a párnacihákból.
Az inflációkövető állampapírok eddig is adtak 4,75 százalékos hozamot, a MÁP+ hozamtöbblete ehhez képest nem jelentős
– emlékeztetett Bálint Attila, a Raiffeisen private banking vezetője. A párnacihát szerinte leginkább a tranzakciós illeték dagasztja: addig, amíg a ki- és befizetéseken az ügyfél pénzt veszít, nem viszi más szolgáltatóhoz a pénzét.
Az MKB privátbanki üzletágának vezetője nem tartja szerencsésnek a „szuperkötvény” elnevezést. Ha más termékre, például részvényekre mondanánk hasonló jelzőt, a „MiFid-rendőrség” azonnal elvinne
– mondta ifj. Pleschinger. Bálint Attila szerint a MÁP+ fő problémája, hogy alternatív világot teremt: az alapkezelők eddig csak szívós munkával tudtak olyan hozamot elérni, amely most az átlagemberek ölébe hullik az állampapírral.
A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja
