A Plusz kiszorító hatása egyelőre nem érvényesül, eddig inkább a korábbi állampapírok átcserélése történt – mondta ifj. Pleschinger Gyula, az MKB privátbanki vezetője a Blochamps 10. privátbanki konferenciáján. Haás Péter, az OTP privátvagyon-kezelési főosztályának igazgatója a pénzintézet számait idézve arról beszélt, hogy a MÁP+ ezermilliárdos állományának nagyjából fele korábbi lecseréléséből épülhetett fel. A maradék összegből mintegy 30 százalék valóban likvid pénzeket vonzott be – kérdés, hogy ebből mennyi várt erre a lehetőségre. A piaci szereplőknek az fájt a legjobban, hogy 10 százalékos mértékben befektetési alapokból vándorolt pénz a MÁP+ konstrukcióba. A készpénz kiszorítása nem volt áttörő: az ügyfélpénzek 10 százaléka, nagyjából 100 milliárd forint érkezett csak a párnacihákból.
Az inflációkövető állampapírok eddig is adtak 4,75 százalékos hozamot, a MÁP+ hozamtöbblete ehhez képest nem jelentős – emlékeztetett Bálint Attila, a Raiffeisen private banking vezetője. A párnacihát szerinte leginkább a tranzakciós illeték dagasztja: addig, amíg a ki- és befizetéseken az ügyfél pénzt veszít, nem viszi más szolgáltatóhoz a pénzét.
Az MKB privátbanki üzletágának vezetője nem tartja szerencsésnek a „szuperkötvény” elnevezést. Ha más termékre, például részvényekre mondanánk hasonló jelzőt, a „MiFid-rendőrség” azonnal elvinne – mondta ifj. Pleschinger. Bálint Attila szerint a MÁP+ fő problémája, hogy alternatív világot teremt: az alapkezelők eddig csak szívós munkával tudtak olyan hozamot elérni, amely most az átlagemberek ölébe hullik az állampapírral. A szakember szerint eddig hiába küzdöttek azzal az üzenettel, hogy kockázat nélkül van ingyenebéd, ráadásul az átcserélés azt jelenti, hogy a magyar állam a meglévő adósságát drágábbra cserélte. Benczédi Balázs, az MKB-Pannónia Alapkezelő vezérigazgatója az új kapcsán azt látja problémásnak, hogy az emberek fejébe beég az 5 százalék, és az ezen szint alatti hozam elérését már nem tekintik teljesítménynek.
Nem a privátbanki, hanem inkább az alsóbb szinteken, a prémiumbanki és a lakossági ügyfelek megtakarításaiban hozhat drasztikus változást a MÁP+. Kállay András, az Erste private banking üzletágvezetője arra emlékeztetett, hogy a portfóliókezelésben az első fél év teljesítménye alaposan rávert a MÁP+-ra, de azt látni kell, hogy ezeket a termékeket az alsóbb vagyoni szegmens tagjai nem tudják elérni. Gáti László, az OTP Alapkezelő vezetője szerint a mostani helyzetben megkérdőjeleződött a kötvényalapok fennmaradása. Szerinte a vagyonosok megszólítása az aktívan kezelt stratégiákkal lehetséges.
A privátbanki szolgáltatókra leselkedő másik kihívás az ügyfelek kiöregedése. A Blochamps statisztikái szerint az ügyfelek csaknem 70 százaléka 50 év feletti, a fiatalokat rendkívül nehéz elérni. Fischer Bálint, a Dorsum innovációs vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy szakítani kell azzal a nézettel, amely szerint az X, Y, Z nemzedék idővel az elődök magatartásformáit veszi fel, ez nem így lesz. A privátbanki szakma képviselői szerint a nemzedéki ellentét egyébként már belül, az új munkaerő toborzásánál is jelentkezik.
