Előbb eladósodik, és csak utána megy a tőzsdére a WeWork nevű népszerű irodamegosztó vállalkozás – értesült a The Wall Street Journal. A cég 3-4 milliárd dollárt kíván bevonni az adósságpiacról kötvénykibocsátással vagy más módon, és ehhez a Goldman Sachs és a JPMorgan Chase közbenjárását kéri. Ha így sikerül olcsón forráshoz jutnia, akkor a következő években akár tízmilliárd dollárig is felszökhet a cég eladósítása. A vállalat nem ismeretlen az adósságpiacon, tavaly áprilisban 702 millió dollár értékben, 8,79 százalékos hozamígérettel már kibocsátott egy úgynevezett bóvli kötvényt.
A WeWork számára most az a lényeg, hogy elkerülje azt a csapdát, amelybe a nagy amerikai fuvarmegosztó cégek tavasszal besétáltak az elsődleges részvénykibocsátásuk (IPO) során. A Lyft, majd utána az Uber Technologies is úgy vezette be részvényeit a New York-i tőzsdére, hogy előrevetítette: belátható időn belül a befektetők ne is számítsanak tőlük nyereségre. Ezzel érthető módon lelombozták a piaci érdeklődőket, ami mind az IPO-jukra, mind a tőzsdei teljesítményükre negatívan hatott. A szintén masszívan veszteséges WeWork abban bízik, hogy a továbbfejlődéséhez szükséges források adósságvállalással történő megszerzésével jóval kevesebbet kockáztat, mint azzal, hogy a pénzt az IPO révén, részvényjuttatással egybekötve szerzi be. Az előbbi esetben ugyanis a tulajdonosi struktúra, a cég irányítása érintetlen marad, az adósságpapírokat lejegyzőknek nem lesz beleszólásuk a vállalat dolgaiba, legfeljebb azt dönthetik el, hogy a felkínált hozamból érdemes-e vásárolniuk az ígéretes pályát befutó vállalkozás által kibocsátott papírokból.
Az IPO-t megelőző forrásbevonással a cég egyébként megszondázhatja a befektetői érdeklődést is, ami nem utolsó szempont, hiszen ha ez túlzottan gyér lenne, akkor a kisebb kockázatot vállalva lefújhatja vagy elhalaszthatja a tőzsdei megjelenését. Egyelőre a befektetők közül sokan a WeWork üzleti modelljének életképességében is kételkednek, amelyben a hosszú távú szerződéssel lekötött irodai kapacitás áll szemben a rövid távú bérlői igényekkel. Azaz a kihasználtság attól függ, hány vállalkozást tudnak bérlőként megnyerni maguknak. A szabadúszó üzletemberekre, mikro- és kisvállalkozásokra, az alkalmi bérlőkre, startupokra, de a nagyobb vállalatokra is ügyfeleiként tekintő WeWorknek szüksége is van a pénzre, hiszen a 2010-ben Adam Neumann által alapított és vezetett cég 264 millió dolláros veszteséget ismert el az idei első negyedévről, tehát tízmillióval sikerült csökkentetnie az egy évvel korábbi időszak mínuszát – írja a Reuters. A bevétele ebben az időszakban 728,3 millió dollárra nőtt, s az idén elérheti a 3,02 milliárdot. Íróasztalaiknál az előző évihez képest immár kétszer annyian, 466 ezren dolgoznak. Az is örvendetes, hogy a nagyvállalati irodahelyek aránya 21 százalékra nőtt, és folyamatosan növekszik.
A több százmilliós adatok persze eltörpülnek a cég korábbi feltőkésítési fázisai alapján számított 47 milliárd dolláros piaci érték mellett, ami az erős túlértékeltség látszatát kelti. Az sem túl biztató, hogy az innovatív technológiai vállalatok felfuttatásába fektető százmilliárd dolláros Vision Fund tőkealap kezelője, a SoftBank januári tőkeemelése sem a vártnak megfelelően alakult. A japánok csalódást okoztak azzal, hogy csupán kétmilliárd dollárral növelték meglévő részesedésüket, így a kivásárlásukra játszó részvényesek a gyenge megtérülési mutatók láttán inkább elhalasztották a kiszállásukat. A WeWork márkanév egyébként maradt, a cég viszont az idén átkeresztelte magát We Companynek, s e néven készíti elő az IPO-ját. Ezt a folyamatot az adósságpapír-kibocsátási terv ellenére sem függesztették fel, de az időzítésről nincs közelebbi információ.
