Nem tisztul a köd az Est Media körül

Hónapok óta borzolják a kedélyeket az Est Media körüli pletykák, és most sem csitul a piac, miután a társaság részéről megérkezett a várva várt bejelentés. A bizonytalanság csak fokozódott azzal, hogy új nagytulajdonos jelent meg a cégben, a spekulációk ugyanis tovább erősödtek. Az Est Media korábbi egyetlen munkavállalója, nagytulajdonosa, Balázs Csaba – azt követően, hogy lezárult a csődegyezség – hónapokon át szellőztette a médiában, hogy befektetőkkel tárgyal a kiüresedett tőzsdei társaság átvételéről, ami spekulációáradatot indított el a piacokon. Annak ellenére, hogy az Est Mediában semmilyen tevékenység sem folyt, az árfolyam – élénk forgalom mellett – egyre magasabbra kapaszkodott, noha konkrétumok továbbra sem láttak napvilágot a társasággal kapcsolatban.

Aztán 2018 novemberében szenzációként érkezett a hír, hogy Andy Vajna közvetlenül 5 százalékos részesedést szerzett a cégben, mire azonnal megindultak a spekulációk azzal kapcsolatban, hogy mely médiaérdekeltségek vagy más vagyonelemek kerülhetnek be a társaságba. De hónapokig nem történt semmi, sőt a befektetői érdeklődés azt követően is csak ideiglenesen lanyhult, hogy Andy Vajna idén év elején elhunyt. Tavaly szeptember elejétől október közepéig 82 forintról 177 forintig drágult a részvény, idén márciusban 84 forintról 136 forintra ugrott a jegyzés, majd idén május 30-tól 77 forintról 156 forintig húzták fel az árfolyamot.

Később kiderült, hogy Vajna részvénycsomagja az üzletemberhez több szálon is kötődő Tremmel Zoltánhoz került, miután megvásárolta azt a Dynamopest Kft.-t, amely részvényes volt az Est Mediában.

Újabb irányba terelte a spekulációkat, amikor a társaság igazgatótanácsába az IT-szektorban jártas üzletembereket választottak be: Papp Istvánt, akinek a sajtóhírek szerint az amerikai korrupcióellenes törvény (FCPA) alapján zajló vizsgálat miatt kellett távoznia a Microsofttól 2016 nyarán, és Perger Gábor ügyvédet, aki többek között a tőzsdén jegyzett informatikai vállalat, az OTT-One szakmai tanácsadója, korábban igazgatósági tagja. Ekkor a piaci pletykák már arról szóltak, hogy az Est Mediára kormányközeli üzletemberek vetettek szemet, és hatalmas összegű állami megrendelésekre számíthat a cég. Már ekkor lehetett hallani arról is, hogy a Delta Group valamilyen formában megjelenik a cégben, innen pedig már csak egy lépés volt a csodára váró kisrészvényeseknek összekötniük a társaságot a nagypolitikával. A Delta Systems tavaly októberig ugyanis több közbeszerzési eljáráson nyert el megbízást, ami sokak szerint csak politikai hátszéllel történhetett.

A furcsa, nagy volatilitást mutató árfolyammozgások sokakban felvetették a kérdést, hogy ki állhat a tranzakciók mögött, és szándékosan vagy bizonyos információk birtokában igyekszik valaki – vagy valakik – manipulálni a piacot.

„A Magyar Nemzeti Bank (MNB) piacmonitoring-tevékenysége keretében – különösen a tiltott bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció kiszűrése érdekében – folyamatosan elemzi és értékeli a BÉT-en kötött ügyleteket. Ha ezen tevékenysége során az ágazati jogszabályok megsértésének gyanúja merül fel, haladéktalanul megvizsgálja a felügyeleti eljárás megindításának szükségességét. Az MNB az esetlegesen tervezett vagy folyamatban lévő piacfelügyeleti eljárásairól – többek között az eljárás eredményességének biztosítására is tekintettel – nem adhat felvilágosítást, ám ha a felügyeleti vizsgálatát megállapítással zárja le, azt mindenkor és bárki számára elérhető módon közzéteszi a honlapján. Az MNB emellett valamennyi hozzá beérkező bejelentést, beadványt, ügyfélpanaszt kivizsgál, és ezt követően dönt a szükséges intézkedésekről. A bejelentés alapján tett további lépésekről (az eljárás megindításáról vagy mellőzéséről) az MNB minden esetben a jegybanki törvényben meghatározott keretek között, közvetlenül tájékoztatja a bejelentőt is” – áll a piacfelügyelet lapunknak elküldött válaszlevelében.

A piacon már hónapokkal ezelőtt arról is lehetett hallani, hogy a Delta szakmai befektetőt keres az egyre akutabb forráshiány miatt. A pletykák szerint a 4iG-nek is felkínálták magukat, sőt a híresztelések szerint a háttérben jelenleg is zajlanak egyeztetések az Est Media és vele együtt a Delta megszerzésére.

„A 4iG nem tett és a jövőben sem fog ajánlatot tenni a Delta Systems Kft. vagy az Est Media társaságokra” – tájékoztatta lapunkat a vállalat. A 4iG rövid válaszában megerősítette azt is, hogy potenciális partnerként sem számolnak a Delta Systemsszel.

Mindezek alapján vágyálomnak tűnnek azok a részvényesek fórumain terjedő, illetve a sajtó egy részében megjelent információk, amelyek szerint a Delta csoport a legnagyobb informatikai vállalatok versenytársaként az állami közbeszerzések egyik várományosa volna. A Delta Systems már most is alig tud labdába rúgni ezen a piacon, hiszen csaknem egy éve nyert utoljára állami megbízást. A cég a június 30-án zárult üzleti évben 16 milliárd forint nettó árbevétel mellett 137 millió forintos adózott eredményt ért el, ám a rövid lejáratú kötelezettsége nyolcmilliárd forintot tesz ki.

Ha pusztán a számokat nézzük, akkor is egyre több a kérdés. A Delta Systems vételára 28,6 milliárd forint, ebből 2,35 milliárd forintot pénzben teljesít az Est Media legkésőbb 2019. december 20-ig. Ez az összeg a Balázs Csabához köthető GlobTermtől érkezik kölcsön formájában, a fennmaradó 26,25 milliárd forint vételárat pedig az Est Media alaptőke-emelés keretében 125 millió darab törzsrészvény kibocsátásával teljesíti, 210 forintos árfolyamon. Itt érdemes megjegyezni, hogy a társaságnak összesen 258 millió, egyenként 0,78 forint névértékű részvénye van, amelyeket a bejelentés napján 155 forint környékén árazott a piac. A Delta jegyzett tőkéje 50 millió forint, saját tőkéje nem éri el a 190 millió forintot sem. A jelenleg is zajló, illetve a Delta megjelenését követő részvénykibocsátásokkal ugyanakkor több mint 350 millió Est Media-részvény lesz a piacon, így az egy részvényre eső saját tőke nagymértékben hígul.

Továbbra sem tudni tehát, hogy minek az alapján „értékelték” 28,6 milliárd forintra a Delta Systemset.

Az Est Media részvényeseinek jogukban áll tudni, hogy minek az alapján értékelték fel erre az összegre a Delta Systems társaságot – mondta lapunknak Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének (TEBÉSZ) elnöke, aki szerint hivatalosan is kérni fogják a társaság menedzsmentjétől, hogy tegyék nyilvánossá a dokumentumot vagy legalább a cégértékelésre vonatkozó részét.

„Egy üzletrész vételárát a felek a szabad belátásuk alapján állapítják meg, és nem kötik mások orrára, hiszen üzleti titoknak minősül, amelyet még a részvényeseknek sem áll módjukban megismerni” – mondta lapunknak Balázs Csaba. A társaságok által közzétett tájékoztatások elegendők ahhoz, hogy a részvényesek el tudják dönteni: megtartják vagy eladják részvényeiket. Balázs Csaba szerint a társaság egyelőre nem készül arra, hogy kötelező vételi ajánlatot kell majd tennie a részvényeseknek.

A jogszabályok szerint akkor köteles a nagytulajdonos vételi ajánlatot tenni, ha részaránya a társaságban átlépi a 33 százalékot. Abban az esetben azonban, ha nincs más 10 százalékot meghaladó részvényes a cégben, a vételi ajánlatot már a 25 százalékos küszöb átlépésekor meg kell tenni. Számításaink szerint a Delta a jelenleg ismert tervek alapján 32,6 százalékos részesedést szerez majd az Est Mediában, viszont a másik nagytulajdonosnak, a GlobTerm Kft.-nek csak 9,82 százaléka van, így a Deltának ajánlatot kellene tennie a részvényeseknek, ráadásul 210 forintos árfolyamon. A majdan kialakuló tulajdonosi arányok függvényében dől el, hogy a nagytulajdonosnak kell vagy nem kell kötelező vételi ajánlatot tennie – fogalmazott Balázs Csaba, aki távozni készül a cégtől. „Elvégeztem, amit ígértem a részvényeseknek, a többi már a Deltán és a felálló új menedzsmenten múlik” – tette hozzá.