Nagyon erős a „tücsökattitűd”

Az öngondoskodás mértéke, a biztosítottság minden országban szoros korrelációt mutat azzal, hogy mekkora az adott ország lakosságának pénzügyi képzettségi szintje – mondta Sebestyén László, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) elnöke a szervezet közgyűlésén. A szakember figyelmeztetett, hogy a biztosítási szakmában épp az alkuszok találkoznak legtöbbször az ügyfelekkel, ezért kiemelt felelősségük van a pénzügyi ismeretek terjesztésében is.

A tavalyi 4,466 millió biztosítási szerződésből 45 százalékot alkusz vagy többes ügynök kötött Magyarországon. Az FBAMSZ-tagok által közvetített szerződések az összes kezelt szerződés 56 százalékát adták, e tagok a teljes biztosítási piac szerződéseinek a 21 százalékát kezelték a múlt évben.

A gond az – Sebestyén László szerint –, hogy a mai fiataloktól, még a huszonévesektől is, rendkívül távol áll az érdeklődés a biztosítási és a pénzügyi termékek iránt. A jegybanktörvény módosításával az MNB feladata lett a pénzügyi oktatásban való részvétel növelése – erre már Hergár Eszter, a Magyar Nemzeti Bank társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója, a Pénziránytű Alapítvány elnöke hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a felügyeleti visszajelzések szerint az átlagembereknek már a pénzügyi termékekről szóló tájékoztatás értelmezése is probléma.

Sz. Pap Judit, a jegybank tanácsadója emlékeztetett: a válság hatásai mellett az OECD épp a nyugdíjrendszer fenntarthatatlansága miatt döntött úgy, hogy nagy figyelmet szentel a pénzügyi tudatosság fejlesztésére. A nemzetközi szervezet számos kutatásban mérte fel a pénzügyi tudást, 2021-ben – a felnőttkutatások után – a diákok körében végzett nemzetközi PISA-felmérés Magyarországon is ki­egészül a pénzügyi tudatossági modullal. A jegybanki szakemberek a fentiek kapcsán is kiemelkedően fontosnak tartják, hogy a pénzügyi alapismeretek hangsúlyos helyet kapjanak a következő tanévtől bevezetendő Nemzeti alaptantervben. E célt tűzte ki a pénzügyi tudatosság hétéves kormánystratégiája is.

A felnőttek ismeretei terén sem állunk jól. Sz. Pap Judit felidézte, hogy a legutóbbi OECD-felmérés szerint a 29 vizsgált ország közül Magyarország a 22. helyen áll, az ismeret-, a viselkedés- és az attitűdalapú felmérés sok területén pedig az utolsó helyre kerültek a magyarok. Például nálunk készít a legkevesebb háztartás családi költségvetést – az arányuk 2010-től 2018-ig 33 százalékról 20 százalék alá csúszott. Utolsók vagyunk a pénzügyi tervezés és a rendszeres megtakarítások tekintetében is. Ráadásul az attitűd is egyre kevésbé a megfontoltság, az előrelátás, ami különösen annak fényében furcsa, hogy a háztartások harmada egyetlen hónapnyi jövedelmi tartalékkal sem rendelkezik.

Almássy Gabriella, az Union Biztosító igazgatósági tagja, leendő vezérigazgatója a Magyar Biztosítók Szövetségének képviseletében ugyanakkor pozitívnak nevezte, hogy a háztartások pénzügyi vagyona az első fél évben 5 százalékkal nőtt. Igaz, a növekedést az (állam)kötvények hajtották, de bővült az életbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási díjtartalék is. A szakember szerint jó hír, hogy a növekvő béreknek köszönhetően a háztartások a jövedelmüknek már csak a stagnáló vagy kissé csökkenő részét – 83-84 százalékát – költik fogyasztásra, a többit beruházásokra (lakás-, autóvásárlásra) fordítják vagy megtakarítják. Ez reményt adhat a biztosítószakma további bővülésére is.