A biztosítási adó fogta meg a kgfb-díjakat

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) piacán ez évtől jelentős változást okozott, hogy a korábban a nettó díjra képzett biztosítási adó januártól beépült a biztosítási díjba, amelynek összegét így 23 százalékos adótartalommal együtt számolják. Ennek következtében az átlagdíjak nagyot ugrottak, ezért sokan a kgfb-díjak drasztikus drágulásáról beszéltek, miközben a rendelkezésre álló adatok szerint az adó beépülése annak ellenére fogta vissza a biztosítók ceruzáját, hogy a kárrendezési költségek növekedése nagyobb emelkedést tenne szükségessé. (Ne feledjük, korábban az ügyfél a kgfb-díjat plusz 20 százalékos adóval fizette, vagyis a mostani díjakat ezzel a teljes költséggel lenne érdemes összevetni.)

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint az idei első fél évben a biztosítók 123,4 milliárd forintnyi díjbevételt realizáltak a kgfb-ken, ami 31,7 százalékkal múlja felül 2018 hasonló időszakának adatait. Ha azonban az adótartalmat leszámítjuk, 103,3 milliárdos bevételt kapunk, ami csak 7,7 százalékos bővülés. A bevételt azonban számottevően növelte, hogy a hatályos kgfb-szerződések június végi 5,508 milliós száma 4,1 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit, a biztosítók 220 ezer új szerződést kötöttek a fenti időszak alatt. Ha a gépjárműállomány bővülésével is számolunk, érdemes az egy szerződésre jutó átlagos díjbevételt figyelni, amely az első félévi adatok szerint adótartalom nélkül számítva évi 37 510 (azzal együtt 44 400) forintos értéket mutat, ami már csak 5,8 százalékos drágulás.

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint júliusban a gépjárműalkatrészek árai 5,4 százalékkal múlták felül az egy évvel korábbit, míg a kereskedelemben és az autójavításban dolgozók bruttó bére 11,1 százalékkal növekedett éves szinten. Ez a javítási költségeken annak ellenére erősen meglátszik, hogy a közúti balesetek száma az idei első hat hónapban 3,9 százalékkal, ezen belül a személyi sérüléses károk száma 3,6 százalékkal csökkent. Az MNB statisztikái szerint ugyanis az elmúlt év végén az egy kgfb-kárra kifizetett összeg 12,1 százalékkal múlta felül a 2017. év végi adatot, és – ami a polgárok számára fontosabb lehet – a személygépkocsik esetében az egy kárra jutó 509 245 forintos átlagos összeg 14,7 százalékos növekedést mutat. Hogy a helyzet a balesetek számának csökkenésével idén sem változik számottevően, azt már előre jelzi, hogy a jegybanki statisztika szerint a biztosítók az első fél évben 270 millióval több, 48,64 milliárd forintnyi kárt fizettek ki felelősségbiztosítások után a károsultaknak, mint 2017 első hat hónapjában. Ebben az adatban az is visszaköszön, hogy a bírósági gyakorlat (és az ügyvédek munkája) miatt érdemben megemelkedett a személyi sérüléses károk átlagos kártérítési összege is. Június végén a piacon jelen lévő biztosítók összesen 180,2 milliárd forintnyi biztosítástechnikai tartalékot tartottak nyilván a megkötött szerződések után várható károk jövőbeli fedezeteként, ami 9,7 százalékkal múlja felül az egy évvel korábbi adatot.

Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnöke a Világgazdaság múlt csütörtöki számában közölt írásában arról értekezett, hogy a jelenlegi nettó (adó nélkül számolt) kgfb-díjszint csak a pénzromlást figyelembe véve 15 százalékkal van a válság előtti, 2007-es díjszint alatt.