Bővülhetett az MNB mozgástere

Holnap esedékes a Magyar Nemzeti Bank (MNB) következő kamatdöntő ülése. Az OTP Bank elemzője, Módos Dániel nem számít változtatásra az MNB-től, mivel a jegybank iránymutatása szerint érdemi döntések háromhavonta, az inflációs jelentéssel együtt, legközelebb tehát decemberben várhatók. Az elmúlt időszakban beérkezett adatok azonban arról árulkodnak, hogy az MNB mozgástere tovább bővülhetett – véli a bank szakértője. Ami a külső környezetet illeti, az euróövezet növekedése a harmadik negyedévben is nyomott maradhatott, míg a maginfláció továbbra is nagyon alacsony szinten, 1 százalék alatt tartózkodik. Ráadásul a harmadik negyedévben már elkezdődhetett a magyar növekedés lassulása, amit megerősít a kiskereskedelmi forgalom bővülésének mérséklődése, valamint a legutóbbi építőipari termelési adat is, amelynek dinamikája 31 százalékról 5 százalékra esett vissza éves alapon. A szeptemberi infláció 2,8 százalékra csökkent, előretekintve: az alacsony importált inflációnak és a belső kereslet lassulásának köszönhetően nincs veszélyben a jegybank inflációs célja – fűzte hozzá Módos Dániel. „Egy ilyen környezetben a jegybank újra a növekedést tudja előtérbe helyezni, amit az is jelez, hogy az előző kamatdöntő ülésen az MNB megnyitotta akár a lazítás lehetőségét is, ha a külső vagy a belső környezet a vártnál jobban romlik” – érvelt a szakértő.

Csütörtökön az Európai Központi Bank (EKB) tart kamatdöntő ülést, és számos európai országból érkeznek beszerzésimenedzser-in­dexek. Kiderül, hogy tovább rom­lanak-e a feldolgozóipari beszerzési­me­ned­­­zser-indexek, illetve hogy a szolgáltatószektor lassulása milyen mértékű lesz. Ha itt is érdemi romlás figyelhető meg – mint ahogy az amerikai ISM szolgáltató szektori BMI esetében –, az a jegybank számára is aggodalomra adhat okot.

Az EKB kamatdöntő ülése Mario Draghi elnök utolsó szereplése lesz, így érdemi döntésre nem lehet már számítani, különösen azután, hogy a jegybank szeptemberben széles körű lazítócsomagot jelentett be 10 bázispontos betétikamat-csökkentéssel, kötvényvásárlási programmal és kedvező feltételekkel a bankoknak likviditást biztosító TLTRO 3 programban. Érdemes lesz arra figyelni, hogy a bejövő adatok tükrében az eddigi lépések hatásosságát milyennek ítéli a jegybank, illetve hogy milyen feltételek esetén kerülhet sor újabb monetáris lazításra. Az utóbbi hónapokban egyre jobban felerősödött a vita arról, hogy a negatív kamatkörnyezet talán mégsem éri el a kívánt hatást, hiszen csökkenti a bankok hitelezési képességét, ami így – nem kívánt hatásként – visszafogja a növekedést. Bár a kérdés eldöntése az új elnök, Christine Lagarde feladata lesz, az elkövetkező időben ez lehet a legforróbb téma a jegybanknál.