Gigászi tőkeemelés jöhet az Akko Investnél

Az Akko Invest hamarosan akár 820 milliárd forintnyi tőke bevonását kísérelheti meg, legalábbis ez derül ki a Budapesti Értéktőzsde honlapjára feltöltött közgyűlési előterjesztés alapján elvégzett számításainkból. Az október 28-ra kitűzött Akko-közgyűlés legfontosabb napirendi pontja ugyanis az igazgatóság felhatalmazása a társaság alaptőkéjének maximum 50 milliárd forinttal történő felemeléséről. A határozati javaslat szerint az alaptőke-emelést az igazgatótanács új részvények zárt körű vagy nyilvános forgalomba hozatalával hajthatja végre, az alaptőke-emelésről szóló igazgatósági határozatot megelőző 180 vagy 360 napos – forgalommal súlyozott – tőzsdei átlagáron, egyéves időtartamon belül.

Az elméleti maximumot elérő 50 milliárd forintos alaptőke-emelés a részvények 25 forintos névértékét figyelembe véve kétmilliárd darab új részvény kibocsátását jelentheti. Az Akko-részvények névértéke még ugyan 1600 forint, de a küszöbön álló részvényfelosztás (split) után 25 forintra csökken. Ha az új részvények kibocsátására ma kerülne sor, akkor a Budapesti Értéktőzsde adatbázisa szerint és a splitre való tekintettel 320 forintos vagy 410 forintos átlagáron lehetne a részvényeket megvenni. A BÉT adatbázisa szerint a cég részvényeinek 360 napos aktuális átlagára 20 440 forint, míg a 180 napos 26 300 forint. Ha a két fenti átlagárat csökkentjük a névérték leszállításának mértékével, azaz elosztjuk 64-gyel, úgy kijön az említett 320, illetve 410 forintos potenciális kibocsátási ár. Jobb esetben tehát az aktuális adatokkal számolva valóban 820, rosszabb esetben 640 milliárd forint tőkét gyűjtene be a cég, ha az igazgatóság a maximális lehetőség szerint élne a felhatalmazással. Természetesen az átlagár változhat az igazgatótanács határozatának a megszületéséig.

A tervezett alaptőke-emelés nagyságrendjének az érzékeltetésére érdemes megjegyezni, hogy a Mol alaptőkéje 79, a Richteré 19 milliárd forint.