Október végén lejár a határidő

Már csak néhány napjuk van azoknak a magánszemélyeknek és vállalkozásoknak, akik mindeddig nem tettek eleget a pénzmosás és a terrorizmus megakadályozására az uniós jogszabályok miatt itthon is megkövetelt banki adategyeztetésnek. Az idén júniusban elhalasztott határidő is lejár, elvben október 31. után a pénzintézeteknek zárolniuk kell a nem azonosított ügyfelek számláiról a kifizetéseket mindaddig, amíg az ügyfél nem tesz eleget az azonosítási kötelezettségének. Az azonosítás a vállalatoknál a tényleges tulajdonosok beazonosítását lehetővé tevő nyilatkozat megtételét jelenti, a magánszemélyeknél pedig ez a személyi okmányok bemutatásával lehetséges. A lakossági ügyfelek közül azoknak kell azonosítaniuk magukat, akik a számlájukat 2017. június 26. előtt nyitották, és azóta nem jártak bankfiókban, vagy ha jártak is, az azonosítás valami miatt elmaradt.

A pénzintézetek már korábban is számos módon és felületen hívták fel az érintettek figyelmét azonosítási kötelezettségükre, az átmeneti időszakban pedig a jogszabály külön is kötelezte őket arra, hogy ismételten értesítsék az ügyfeleiket arról, hogy még nem történt meg az azonosításuk, és felhívják a figyelmüket ennek jogkövetkezményeire. Ennek ellenére még mindig sok számlatulajdonos nem azonosította magát. Pontos adat nincs, ám a szakemberek arról beszélnek, hogy a 9,57 millió lakossági számla mintegy 10 százaléka nem azonosított, s a 994 ezer vállalati számla közül mintegy 150 ezernél hiányzik a tényleges tulajdonos nyilatkozata. A hírek szerint hasonlóan nagy az elmaradás a legnagyobb hazai kereskedelmi banknál, az OTP-nél is. Vida József, a Takarék csoport elnöke a Piac & Profit magazinnak arról beszélt, hogy a takarékszövetkezeti hálózatban százezres nagyságrendű azoknak az ügyfeleknek a száma, akiknek az azonosítása még nem történt meg, ők jellemzően olyan vidéki, idős nyugdíjas ügyfelek, akikhez házhoz kell menni, az otthonukban kell felkeresni őket. A szakembernek az egyeztetésekről nincs jó véleménye, szerinte a nyugdíjasok nem terroristák. Binder István, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivője ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a pénzmosás elleni törvény az adategyeztetést minden olyan ágazatban előírja, ahol fennáll a veszélye, hogy akár az ügyfelek tudta nélkül pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására használják fel a pénzügyi számláikat, adataikat. A kötelezettség nem csak a banki ügyfeleket érinti, hanem a biztosítók és a pénztárak ügyfeleit is – ám itt kisebb a probléma, hiszen csak a szolgáltatások igénybevételekor merülhet fel az azonosítás hiánya, s itt azért gyakoribb az ügyfélkapcsolat.

Az adategyeztetési kötelezettség elmulasztása kapcsán ugyanakkor a pénzintézeteknek könnyebb lesz az úgynevezett alvó számlák kiszűrése, hiszen azon számlákat, amelyeknél a zárolást követően hosszú ideig nem történik majd semmi, jó eséllyel már elhagyták a tulajdonosaik (és jellemzően minimális a számlaegyenlegük). A pénzintézeti számlák esetében komolyabb tisztulásra a tranzakciós illeték bevezetése után került sor – 2012 végén a 9,79 millió lakossági számla 2015 decem­berére 2,26 millióra esett vissza, a vállalati számlák közül pedig 43 ezer szűnt meg –, ám ekkor a változást döntően az ügyfelek kezdeményezték a megugró számlaköltségek miatt. A szakemberek szerint az azonosítás végső időpontjaként meghatározott október 31. nem túl szerencsés: aki most is későn ébred, s a határidőig elmulasztja az azonosítást, az azzal számolhat, hogy a halottak napja miatt háromnapossá bővülő ünnep alatt nem tud majd hozzáférni a számláján lévő pénzhez, jóllehet a cégek jelentős része az ilyen ünnepek előtt előre szokta utalni például a munkabéreket. Szombaton ugyan a nagyobb városokban néhány pénzintézeti fiók nyitva lesz a bevásárlóközpontokban, ám sokak számára egyszerűen nem lesz mód a pótlólagos azonosításra. Különösen érzékenyen érintheti a mostani helyzet a még nem azonosított takarékszövetkezeti ügyfeleket, hiszen épp október 31-én valósul meg a teljes Takarék csoport integrációja, és jön létre Magyarország legnagyobb fiókhálózattal rendelkező új kereskedelmi bankja. A fúzió kapcsán a Takarékbank és a szövetkezeti fiókok még hétfőn és kedden is zárva tartanak az október 31-i zárás után, az ügyfelek csak a bankkártyájukkal tudnak majd tranzakciókat végrehajtani. Mivel a nem azonosított számlákhoz tartozó bankkártyákat a törvény szerint a banknak zárolnia kell jövő csütörtökön éjfélkor, így a pótlólagos azonosításig, szerda reggelig ezek a volt szövetkezeti ügyfelek semmilyen módon nem tudnak majd a pénzükhöz jutni.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a legutóbbi Kormányinfón arról beszélt, hogy minden határidőt lehet újra módosítani, ám kérdés, hogy a hátralévő néhány nap elég lehet-e arra, hogy a zárolás kezdőnapját legalább a háromnapos hétvége utánra tegyék át, ami sokkal praktikusabb lenne. Precedens lehet az azonnali fizetési rendszer bevezetése, hiszen akkor a nyolc hónapos hosszabbítás után azért március 2-t határozták meg a bevezetésre, hogy minimalizálják azokat a problémákat, amelyeket a február 29-i szökőnap okozhatott volna.