Kiugró nyereséget ért el az MKB Bank

A főbb eredménysorokon két-,

illetve három számjegyű növekedést ért el az MKB Bank a szeptemberben zárt harmadik negyedévben. A pénzintézet bruttó árbevétele éves alapon csaknem 80 százalékkal ugrott meg, és megközelítette a 34 milliárd forintot. Az adózás előtti eredményét megtriplázta a társaság, miközben a konszolidált adózott profitját csaknem négyszeresére, 28 milliárd forintra növelte. A korrigált nettó nyereség 21,75 milliárd forintra rúgott, ami több mint kétszerese az egy évvel korábbinak. A július és szeptember közötti időszak kiemelkedően erősre sikeredett, az első kilenc hónapban elért 33,6 milliárd forintos korrigált profit kétharmadát a harmadik negyedévben érte el a pénzintézet. Az idei első kilenc havi nyereség ezzel együtt is 3 százalékkal gyengébb a tavalyinál.

A kamatbevételek kisebb visszaesése mellett a járulékbevételek ötödével gyarapodtak az utolsó lezárt negyedévben. Jó üzletnek bizonyult a Magyar Állampapír Plusz értékesítése is, abból az MKB közvetítőként 900 millió forint jutalékbevételre tett szert.

A kiugró harmadik negyedéves számokat több egyszeri tétel is számottevően befolyásolta. Az MKB igen jelentős, bő 15 milliárd forintos lakossági nem teljesítő hitelportfóliótól szabadult meg, a nem teljesítő hitelállomány aránya ennek következtében a 2018-as 10 százalékról 4 százalékra javult. Az elért eredményhez hozzájárult a babaváró hitel kihelyezése is, abból szeptember végéig 6,2 milliárd forintot folyósított a bank az igénylőknek. A teljes bruttó hitelállomány egy év alatt 43 milliárd forinttal apadt, és 986 milliárd forintot tett ki szeptember végén.

A bankot szigorú költséggazdálkodás jellemezte a 2018-tól foganatosított strukturális és szervezeti változások eredményeként. A csaknem 10 százalékos leépítés következtében a személyi jellegű kiadások negyedével mérséklődtek, az anyagi jellegű ráfordításokból pedig még ennél is nagyobb mértékben, mintegy 40 százalékkal tudott lefaragni a csoport, amelynek szeptember végén 1870 alkalmazottja volt. A teljes működési költségek 23 százalékkal mérséklődtek, és 8,2 milliárd forinttal terhelték a vállalat eredményét. Részben ennek is köszönhetően a társaság költséghatékonyság terén is javítani tudott, az ezt számszerűsítő költség-bevételi ráta 24,3 százalékra csökkent az 56,4 százalékos bázisról. Az üzleti marzs pedig továbbra is 4 százalék felett maradt a folyamatosan süllyedő hozamkörnyezetben is. A bank nemzetközi pénzügyi szabványok szerinti konszolidált mérlegfőösszege egy év alatt 6 százalékkal csökkent, és 1935 milliárd forintot tett ki szeptember végén.

Az MKB részvényeit május végén vezették be a Budapesti Értéktőzsdére, ám a Standard kategóriában jegyzett papírokkal az azóta eltelt fél évben egyetlen alkalommal sem kereskedtek, ezért nem tudni, valójában mennyire taksálja a piac a bankpapírt. A BÉT a bevezetéskor részvényenként 1972 forinton állapította meg a papírok árazását, ennek alapján az MKB tőkepiaci kapitalizációja közel kétszázmilliárd forintos lehet.

Az MKB Bank a szuperállampapír közvetítőként történő forgalmazásából 900 millió forint jutalékbevételhez jutott a negyedévben