Nyoma sem volt a korábbi erős megosztottságnak az Európai Központi Bank (EKB) októberi kamatdöntő ülésén: a kormányzótanács tagjai az egységes fellépés mellett érveltek, sőt a támogatására szólították fel az eurózóna kormányait is. „Elásták a csatabárdot” – fogalmazott a Reuters, sejtetve, hogy a bank most hivatalba lépő új feje, Christine Lagarde nem számíthat néhány hónapnál hosszabb fegyverszünetre. Ezt sugallta Philip Lane, a bank főközgazdásza is, amikor szerdán azt ígérte: az EKB azonnal hozzákezd monetáris politikai stratégiája felülvizsgálatához, miután a jövő év elején két új tag csatlakozik a kormányzótanács üléseit előkészítő igazgatósághoz.
A Mario Draghi elnököt búcsúztató októberi ülésen a tanács egyhangúlag határozott a kamatok változatlanul tartásáról. „Előretekintve erős felhívás hangzott el a kormányzótanács egységére” – áll a most megjelent jegyzőkönyvben. Ez azért fontos, mert szeptemberben nagyon nagy vita után született döntés a kamatvágást és kötvényvásárlást tartalmazó új gazdaságösztönző csomagról.
Ezt még nem is vezették be teljes egészében, és megvan az esély, hogy feljebb tornázza a növekedési és inflációs rátákat, tehát a döntéshozóknak most várniuk kell, hogy felmérhessék a hatást – áll a jegyzőkönyvben. A tagok ismét felhívták az eurózóna politikusait, hogy költségvetési eszközökkel is segítsék a növekedést azokban az országokban, ahol erre van mozgástér.
A jegyzőkönyv szerint az EKB bízik benne, hogy az intézkedések növelik az inflációt, amely jelenleg mélyen a 2 százalékos cél alatt van. Ugyanakkor – az amerikai Federal Reserve hivatalnokaihoz hasonlóan – aggodalmukat is kifejezték, hogy a hosszú távú inflációs várakozások túl alacsony szinten stabilizálódhatnak. Ahogy a Fed, az EKB is most vizsgálja felül az inflációs célra épülő monetáris politikai keretrendszerét, 16 év után először. A Fed esetében felmerült, hogy a pontcél helyett egy hosszabb időszakra vonatkozó átlaginflációs célt vezessenek be.
Lane főközgazdász azt ígérte, hogy az EKB esetében rendkívül gyorsan fognak dönteni, az előkészítésnek azonban világos fókuszt kell kijelölnie, ami időt vehet igénybe. A cél jelenleg 2 százalék alatti, de ehhez közeli Felmerült, hogy szimmetrikus célt kellene bevezetni, akár a magyar rendszerhez hasonló célsávval. Ha az infláció alacsony marad, az alapproblémát ez sem oldja meg. A német vállalkozók és szakszervezetek egyre többet panaszkodnak a negatív betéti kamatok miatt.
