Szívja az alapok pénzét a szuperállampapír
Októberben is folytatódott a pénzkivonás a befektetési alapokból, és a hozamkörnyezet sem kedvezett a befektetőknek, a hazai alapokban kezelt eszközállomány 0,6 százalékkal, 6191 milliárd forintra csökkent. A megtakarítók 29 milliárd forintnyi tőkét váltottak vissza, és 11 milliárd forintot tett ki az összesített hozamveszteség. A tőkekiáramlás immár fél éve töretlen, május végétől mintegy 327 milliárd forint távozott az eszközosztályból, nem függetlenül a júniustól elérhető Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) elszívó hatásától.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) nyilvántartása szerint az új lakossági szuperállampapírból október végéig 2500 milliárd forintot jegyeztek le, a jegybank július végi becslése szerint a MÁP Plusz vásárlásának legalább 13 százaléka származik a befektetési jegyek visszaváltásából. Amennyiben ez a trend folytatódott – a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) és az ÁKK legfrissebb adatainak összefésülése erre enged következtetni –, akkor a befektetési alapok tőkevesztése mögött szinte teljes egészében a MÁP Plusz állhat.
A megtakarítók szeme előtt vélhetően az ötéves távon évi csaknem 5 százalékos „kockázatmentes” hozam lebeghet, pedig az MNB az inflációs jelentésében a jövő évre vonatkozóan 3,4, 2021-re pedig 3,3 százalékos inflációval számol, így a MÁP Plusz mindössze 1,55-1,65 százalékos reálhozamot kínálhat a befektetőknek a következő években. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője korábban lapunknak mégis úgy nyilatkozott, 4 százalék körüli inflációra lenne szükség ahhoz, hogy a lakosság elforduljon a szuperállampapírtól. A MÁP Plusz népszerűsége miatt az egyéni befektetők elkezdtek kivonulni a kötvényalapokból, ám azzal az elemző szerint nem lehet számolni, hogy folyamatosan önti majd a pénzét az ilyen típusú állampapírba a lakosság.
Októberben a kevésbé kockázatos eszköznek tekintett pénzpiaci alapok mellett csupán a zártkörű alapok és az árupiaci alapok könyvelhettek el pozitív tőkemozgást. A pénzpiaci eszközökbe csaknem négymilliárd forint érkezett, az összvagyon 4 százalékkal emelkedett. Az elsősorban intézményi befektetők vagyonát kezelő, zárt körű alapok vagyona 0,3 százalékkal apadt, annak ellenére, hogy 1,4 milliárd forint friss befektetés érkezett a szegmensbe. Legnagyobb arányban az árupiaci alapok vagyona gyarapodott, a 13 százalékos bővülés a kategória méretéhez képest igen tetemes, mintegy 6,5 milliárdos tőkebeáramlásnak köszönhető, amelyhez a hozamok ezúttal nem tudtak sokat hozzátenni.
A vegyes alapoknál lényegében nem volt mozgás, a kötvényalapokból viszont 4,2 milliárd forint távozott, a vagyonállomány pedig 0,6 százalékkal apadt. A részvényalapokban lévő befektetési jegyekből 3,1 milliárd forint értékű visszaváltás történt, a kezelt pénzmennyiség a hozamok kedvező alakulása miatt csak 0,4 százalékkal csökkent.
Továbbra sem kedvez a széljárás az ingatlanalapoknak, a kategória októberben ismét a legnagyobb mértékű tőkevesztést szenvedte el az összes kategória közül. A teljes alapkezelői vagyon negyedét adó eszközosztály befektetési jegyeinek értékesítése 23 milliárd forinttal csökkent. A hozamok a tőkevesztést valamelyest tompítani tudták, így a vagyonváltozás mínusz 1,4 százalék lett. Az ingatlanalapok a szuperállampapír indulásának egyértelműen legnagyobb vesztesei, június eleje óta már 186 milliárd forintot vontak ki a befektetők a kezelés alól.
