Látványosan emelkedett az új lakások szerepe az első három negyedévben a hitelpiacon: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint január és szeptember között az új lakáshitel-szerződések 22 százaléka kapcsolódott új ingatlanokhoz, tehát új lakás vásárlásához, építéséhez vagy bővítéséhez. Egy évvel korábban még 17,2 százalék volt ez az arány.
Az MNB statisztikái szerint
az új lakások vásárlására kötött lakáshitel-szerződések mennyisége 70,7 milliárd forintra ugrott az egy évvel korábbi 50,7 milliárdról, ami majdnem 40 százalékos bővülést takar.
Eközben a teljes lakáshitelpiac csak 5,4 százalékkal növekedett, 677,3 milliárd forintos szerződéses összeg mellett. A lakásépítésre és -bővítésre felvett kölcsönöknél is látványos emelkedést mutatott ki a jegybank. A szeptember végéig megkötött 78,6 milliárd forintnyi szerződés 31 százalékos ugrást tükröz.
Figyelemre méltó viszont, hogy a felújításra és korszerűsítésre felvett hiteleknél már 4,5 százalékos éves visszaesést jeleznek az MNB számai, 23,3 milliárdos, összesített szerződéses összeg mellett.
Ennek megfelelően ennek a hitelcélnak a súlya is csökkent a teljes új portfólióban, és idén az első kilenc hónapban már csak 3,4 százalékot tett ki. A legnagyobb szeletet változatlanul a használt lakások vásárlása adja a lakáshitelpiacon. A jegybank adatai szerint szeptember végéig 478,9 milliárd forint értékben kötöttek ilyen céllal szerződéseket a lakossági ügyfelek, ami az összes új lakáshitel 70,7 százaléka.
A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható
