Pénz- és tőkepiac

Több hitel megy új lakásokra

Az első kilenc hónapban megkötött lakáshitel-szerződések több mint ötödét már új ingatlanok vásárlására, építésére vagy bővítésre kötötték, ami látványos emelkedés 2018 azonos időszakával összevetve.

Látványosan emelkedett az új lakások szerepe az első három negyedévben a hitelpiacon: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint január és szeptember között az új lakáshitel-szerződések 22 százaléka kapcsolódott új ingatlanokhoz, tehát új lakás vásárlásához, építéséhez vagy bővítéséhez. Egy évvel korábban még 17,2 százalék volt ez az arány.

Az MNB statisztikái szerint az új lakások vásárlására kötött lakáshitel-szerződések mennyisége 70,7 milliárd forintra ugrott az egy évvel korábbi 50,7 milliárdról, ami majdnem 40 százalékos bővülést takar. Eközben a teljes lakáshitelpiac csak 5,4 százalékkal növekedett, 677,3 milliárd forintos szerződéses összeg mellett. A lakásépítésre és -bővítésre felvett kölcsönöknél is látványos emelkedést mutatott ki a jegybank. A szeptember végéig megkötött 78,6 milliárd forintnyi szerződés 31 százalékos ugrást tükröz. Figyelemre méltó viszont, hogy a felújításra és korszerűsítésre felvett hiteleknél már 4,5 százalékos éves visszaesést jeleznek az MNB számai, 23,3 milliárdos, összesített szerződéses összeg mellett. Ennek megfelelően ennek a hitelcélnak a súlya is csökkent a teljes új portfólióban, és idén az első kilenc hónapban már csak 3,4 százalékot tett ki. A legnagyobb szeletet változatlanul a használt lakások vásárlása adja a lakáshitelpiacon. A jegybank adatai szerint szeptember végéig 478,9 milliárd forint értékben kötöttek ilyen céllal szerződéseket a lakossági ügyfelek, ami az összes új lakáshitel 70,7 százaléka. Ezzel együtt egy évvel korábban sem fordítottak sokkal kevesebb hitelt használt lakások vásárlására a lakossági ügyfelek: akkor 474,4 milliárd forintot ért el a szerződéses összeg, így ez a szelet majdnem 74 százalékos volt a piaci tortából.

Az új lakások súlyának növekedéséhez két fontos tényező is hozzájárulhatott az ingatlanhitel-szerződéseknél. Az egyik, hogy július elsejével megjelent az állami támogatás mellett nyújtott babaváró amelynek vélhetően pont a használt lakások finanszírozási piacán lehetett nagyobb elszívó hatása. A másik, hogy 2020. január 1-jével változik a kedvezményes

– 5 százalékos – lakásáfára vonatkozó szabályozás, ezért az új lakás vásárlásában gondolkodó háztartások jelentős része próbálja előrehozni a szerződéskötést. Ez utóbbi nyomán pedig arra lehet számítani, hogy az év utolsó hónapjai erős számokat hoznak az új lakások vásárlására felvett hiteleknél, és azok súlya tovább emelkedhet a friss portfólióban.

2019 január-szeptember lakáshitel-szerződések statisztika MNB
Ezek is érdekelhetik