Az értékalapú befektetés és a diverzifikáció lehet a sikeres stratégia 2020-ban

Nagyot ment az idén az Accorde román alapja, ugyanakkor a régió részvénypiacait a szélsőségesség jellemezte. Az alap idei teljesítménye 35-36 százalékos, ami akkor is jelentős, ha alacsony volt a bázis. Több tavaly bejelentett és később visszavont, alapvetően piacellenes kormányzati intézkedés egy éve a mélybe lökte a román tőzsdét, de onnan egyenes volt az út felfelé.

Mi az oka a kiemelten jó teljesítménynek?

Legalább egyharmad részben a politikai kockázat kiárazódásával magyarázható, a többi pedig a jó vállalati eredmények és az erős gazdasági növekedés hatása. Sokatmondó, hogy például két romániai nagybank kilenc hónap alatt kitermelte az éves nyereségtervét.

Hol lehetett még extra hozamokat elérni?

A régiós toplistán a román piac mellett az orosz és a görög tőkepiac zár idén kiemelkedő eredménnyel, összességében az értékalapú befektetések teljesítettek jól. Most már látszik, hogy az orosz piacot a szankciók hírére bekövetkező 15 százalékos esésben kellett megvenni, hiszen azóta 60 százalékos a hozama. Ott is a magas osztalékfizetéssel párosuló jó vállalati eredmények húzzák a tőzsdét. A görögök feltámadása is látványos azok után, hogy már temették őket a befektetők, de az Új Demokrácia megjelenése és a várt piacbarát intézkedések markáns fordulatot hoztak a helyi tőkepiacon.

Megismételhetők ezek a hozamok 2020-ban is?

A román piacon még bőven vannak tartalékok, régiós összevetésben 40 százalékos diszkonttal forognak a tőzsde vezető cégei. Emellett a görög piacon is számos alulértékelt céget látunk.

Az alacsony értékeltségű piacokon volt nagy az emelkedés. Ezzel magyarázható például, hogy a lengyel tőzsdén mínuszokat látunk?

Viszonylagosan drágák P/E-alapon a lengyel eszközök, aminek több oka van, egyik például, hogy a törvényi szabályozás miatt az ottani nyugdíjpénztárak csak lengyel papírokból vásárolhatnak. A banki túlsúlyos WIG indexet egyértelműen a pénzintézetek húzták le, az ismert devizahiteles ügy miatt.

Ha az alapkezelők fókuszába kerül egy jól teljesítő cég, de a vállalat gazdasági környezete problémás, akkor mi szól a részvény mellett és ellene?

Láttunk erre példát az elmúlt években, tipikusan ilyenek voltak a török részvények. Olcsónak számítottak, de a líra leértékelődésétől tartva kerültük őket. Ma már a líra tavalyi jelentős leértékelődése után kevésbé vagyunk pesszimisták.

A Concorde blogon visszatérő téma a tech cégek túlárazottsága. A lufi kipukkanása valós piaci kockázat?

Hagyományos felfogással nehezen magyarázható meg, hogyan értékelheti a piac több milliárd dollárra azt a vállalatot, amely tetemes adósságot görget maga előtt, és nagy valószínűséggel még évekig nem termel nyereséget. A jelek szerint azonban azt az időszakot éljük, amikor a piac szinte mindent megfinanszíroz, mivel a pénz gyakorlatilag ingyen van, és ez az állapot még sokáig fennmaradhat.

Milyen befektetési alapokat keresnek a lakossági ügyfelek?

Nőtt az érdeklődés a kockázatosabb és magasabb hozammal kecsegtető eszközök iránt. A trend érthető, egy lakossági befektető bátrabban mer extrémebb kockázatot vállalni, például a portfóliója 30 százalékának erejéig, hiszen a MÁP Plusszal a megtakarításának a további része stabil hozamot biztosít, amellyel a rizikósabb eszközök kockázata összességében tompítható.

Miben lesz más a tőkepiac jövőre, mint idén volt?

Speciális év az idei, a globális makrogazdasági lassulás ellenére a részvénypiacok száguldottak, jelentős hozamokat hoztunk előre 2019-ben. Tulajdonképpen recesszióban van a globális feldolgozóipar, a német gazdaság növekedése pedig megállt. Mindez mégsem ütött mély sebeket a részvénypiacokon, ami összességében furcsa. Még a kereskedelmi háború sem gyűrte le a bikát. Most egyébként halvány jelei már látszanak a makrogazdasági klíma javulásának. Ez kedvező előjel a következő tizenkét hónapra, hiszen a monetáris politikai intézkedések továbbra is támogatják a gazdasági növekedést, ez pedig összességében jól fest a részvénypiacok szempontjából. Az is igaz ugyanakkor, hogy a részvénybefektetéseknek a fejlett és fejlődő piacok többségén nincs alternatívájuk, mivel az állampapírok 1-2 százalékos, sőt, egyre nagyobb arányban már csak negatív kamatot kínálnak. Így idén az Egyesült Államokban már a vállalati eredmények növekedése sem kellett ahhoz, hogy a piacok új csúcsra száguldjanak.

Ha a globális lassulás nem fáj a piacoknak, akkor mi válthatna ki esést?

A 2020-as évek nagy kérdése, hogy mégiscsak megérkezik-e az infláció, az elmúlt évek laza monetáris lépései és jegybanki eszközvásárlásai eredményeként. Ezt reális kockázatnak gondolom. A várakozás az, hogy a képzett munkaerő elfogyásával felerősödik a bérinfláció hatása, ez pedig

a vállalati marzsok erodálásához vezet.

A nagy kérdés már csak az, hogy mikor.