Ismét taroltak a kötvényalapok a kontinensen

Kadlót Tibor | A harmadik negyedévben 3,8 százalékkal 17,2 ezermilliárd euróra nőtt az európai befektetési alapok vagyona az Európai Alap- és Vagyonkezelők Szövetségének (EFAMA) friss összesítése szerint. A befektetési jegyek nettó értékesítése 190 milliárd euró volt a július és szeptember közötti időszakban, ami csaknem kétszerese a második negyedév 87 milliárd

eurós tőkebeáramlásának. A legfrissebb negyedéves adat majdnem két éve, 2018 eleje óta a legnagyobb mértékű bővülést jelez.

A részvényalapok tőkéjének apadása lassult a legutóbbi időszakban, ezúttal 12 milliárd euró távozott a szegmensből. A második negyedévben még 32 milliárd euró értékben váltottak vissza részvényalapú befektetési jegyeikből a megtakarítók, a jelek szerint a kereskedelmi feszültségek és a geopolitikai kockázatok továbbra is nyomás alatt tartják a részvényalapok iránti keresletet. A mérsékeltebb kiáramlás ezzel együtt azt mutatja, hogy az erőteljes monetáris ösztönzők hatására növekszik a további gazdasági növekedésbe vetett bizalom. Folytatódott viszont a kötvényalapok ralija, az ebbe a kategóriába sorolt befektetési jegyek újabb 81 milliárd eurót vonzottak magukhoz, a teljes harmadik negyedéves értékesítés 43 százalékát adták. Az EFAMA közleménye szerint a kötvényalapok népszerűsége a lazító monetáris politikai lépésekkel is magyarázható, amelyek az Egyesült Államok mellett Európában is érvényben maradtak 2019-ben, és amelyeket a piaci értékelések szerint hosszabb távon is indokolt lenne fenntartani. A vegyes alapok egyenlege 30 milliárd eurós pluszt mutat a harmadik negyedévben, ami a megelőző periódus 13 milliárd eurós beáramlásával összevetve szintén lendületes bővülést jelez.

Jelentősen erősödött a pénzpiaci alapok iránti kereslet is, a kategória 73 milliárd euró új forrást szívott fel három hónap alatt. A hagyományosan alacsony kockázatú eszközök felé ilyen mértékű elmozdulás az elmúlt két évben nem volt tapasztalható, a második negyedévben mindössze hatmilliárd euró pluszforrás érkezett ide, azt megelőzően pedig jellemzően leépítették pénzpiaci alapjaikat a befektetők. Mindez arra utal, hogy az európai befektetők egy része a gazdasági bizonytalanságok közepette egyelőre kivár, mielőtt hosszabb távra elkötelezné magát egy kockázatosabb eszköz mellett.

Az európai befektetési alapok legnagyobb részét – bő négytizedét – továbbra is biztosítók és nyugdíjalapok birtokolják. Az összvagyon negyede pénzügyi közvetítők tulajdonában van, és a lakosság kezében lévő állomány is csaknem 25 százalékra rúg. A fennmaradó 10 százalékon vállalatok, pénzügyi intézmények és a központi kormányzatok osztoznak.